Kína az űrben - 3.

 

2016-ra Kína a világ vezető űrfelbocsátó országává vált, megelőzve az Egyesült Államokat és Oroszországot. Ez a helyzet valószínűleg a jövőben is fent fog maradni, hiszen hatalmas beruházások és fejlesztések zajlanak az országban ezekben az években is. Jelen tanulmányban az elmúlt tíz év és a közeljövő jelentősebb műholdfellövéseire, valamint az űrcsillagászati obszervatóriumokra összpontosítunk. Mivel azonban számos titkos fejlesztés is folyik, ezek létezése csak az adott űreszköz felbocsátásakor, vagy esetleg évekkel később derül ki. Az összeállítás tehát korántsem mondható teljesnek.

 

A BeiDou navigációs rendszer

Az elnevezés a Göncölszekér hét csillagának ősi kínai nevéből ered.

Az első rendszer hivatalosan a BeiDou Műholdas Navigációs Kísérleti Rendszer nevet viselte, s ugyancsak ismert BeiDou-1 néven. Három mesterséges holdból állt, korlátozott lefedési és alkalmazási lehetőségekkel. Navigációs lehetőségeket nyújtott főleg kínai és Kína környéki megrendelők számára 2000-től kezdődően.

A rendszer második generációja a BeiDou Navigációs Műholdas Rendszer (BDS) nevet kapta, ismert volt korábban BeiDou-2 vagy COMPASS néven is, globális műholdas navigációs rendszer lesz, mindösszesen 35 mestersége hold alkotja majd, jelenleg is kiépítés alatt áll. 2011. decemberében kezdett működni, akkor 10 műhold révén nyújtotta a szolgáltatásokat. A megrendelők számára 2012. decemberében vált elérhetővé, elsősorban az Ázsia-Csendes-óceáni térségben. A tervek szerint a világ valamennyi országában hozzáférhető lesz a szolgáltatása, amikor eléri a teljes kiépítettség állapotát 2020-ban.

1.    ábra. A BeiDou műholdcsalád egyik tagja.

2015. közepén Kína elkezdte a 3. generációs BeiDou rendszer kiépítését, globális lefedettséggel. Az új generáció első tagját 2015. szeptember 30-án bocsátották föl, s azóta is folyamatosak a fellövések.

A rendszer 10 méteres tájolási pontosságot biztosít a nagyközönség számára, a katonaság számára pedig 0,1 méterest. Mozgó objektumok esetében 0,2 m/s, amit még biztonságosan érzékel. Elemei közül 5 egyenlítői szinkronpályán kering, 30 közepes magasságban, 3 pedig szöget bezáró szinkronpályán. Négy sávon dolgoznak, ezek a következők: E1, E2, E5B, és E6. Átfedésben az európai Galileo rendszerrel. Ez a felhasználók számára kényelmet biztosít, viszont olykor interferenciák keletkeznek főleg az E1 és E2 sávon.

 

Kínai-Brazil Erőforráskutató Mesterséges Holdak (CBERS)

A két ország között az együttműködési megállapodás 1984. májusában köttetett, keretmegállapodást írtak alá tudományos- és technológiai együttműködés terén. Ennek folytatásaként 1988-ban szerződést kötöttek közös erőforráskutató műholdak felbocsátásáról. Az egyezmény mindkét ország számára előnyökkel járt. Brazília számára lehetőség nyílt közepes méretű műholdak fejlesztésére, az addigi kb. 100 kilogrammosakkal szemben, Kína pedig nemzetközi partnerre tett szert a hidegháborút követően.

A sorozat első két mesterséges holdját (CBERS-1, CBERS-2) 1999. október 14-én, illetve 2003. október 21-én bocsátották fel a Hosszú Menetelés (LM) 4B hordozórakétával. A két űrberendezés teljes egészében megegyezett. 1450 kg volt a tömegük, s az alábbi műszereket hordozták:

-       Nagylátószögú képalkotó kamera (WFI)

-       Közepes felbontású kamera (CCD)

-       Infravörös multispektrális térképező kamera (IRMSS)

A sorozat következő tagja, a CBERS-2B, 2007. szeptember 19-én indult a világűrbe, s 2010. júniusáig működött. Néhány felvételt nyilvánosságra hoztak fotói közül 2008. januárjában. Felépítése és tömege azonos volt két elődjével, azonban műszerezettsége kiegészült egy nagyfelbontású pankromatikus kamerával.

2.    ábra. A Kínai-Brazil Erőforráskutató Mesterséges Hold 3-as számú példánya.

Az együttműködés folytatódott, a sorozat két további tagjával, a 2013. decemberében startolt CBERS-3-mal, valamint a 2014. decemberében földkörüli pályára állt CBERS-4-gyel. Ezek a műholdak már nehezebbek voltak elődjeiknél, 1980 kg-ot nyomtak. Az alábbi műszerezettséggel:

-       Továbbfejlesztett nagylátószögű kamera (AWF)

-       Infravörös multispektrális térképező kamera (IRMSS)

-       Pankromatikus és multispektrális camera (PANMUX)

A CBRS-3 a hordozórakéta hibája miatt elveszett, nem érte el a tervezett napszinkron pályát. A két ország vezetői a kudarc miatt tanácskozásra ültek össze és az együttműködés felgyorsítását szorgalmazták.

A sorozat következő tagjának, a CBERS-4B-nek az indítása is hamarosan várható.

 

A Fengyun meteorológiai műholdcsalád

Kína 1988. óta bocsát fel meteorológiai műholdakat. Ezek egyikét, az FY-1C-t 2007. január 11-én műholdelhárító rakétával elpusztította. A NASA szakemberi szerint 2841 darabbal megnövelve az űrszemét mennyiségét, a világűrben valaha létrehozott legnagyobb ilyen jellegű veszélyforrást keltve.

A szóban forgó sorozat tagjai poláris, napszinkron vagy geoszinkron pályán keringenek. A meteorológiai műholdak fontos szerepet töltenek be az oceanográfiában, mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, hidrológiában, a repülésben, a navigációban, a környezetvédelemben és a nemzetvédelemben. Hozzájárulnak a nemzetgazdaság fejlődéséhez és a természeti katasztrófák károkozásának csökkentéséhez. A sorozat legújabb tagjai éjjel-nappal követik a rossz időjárási viszonyokat, különös tekintettel a konvektív felhőszakadásokra, a zivatarokra és a jégesőkre. Ugyancsak figyelik a homokviharokat, valamint a levegő minőségét. Képesek korai riasztásra is.

A műholdak felbontóképessége 250 m és 1,25 km közé esik. A sorozat 14 tagját bocsátották fel e sorok írásának időpontjáig, 8 jelenleg is működőképes. A 2016. december 10-én lőtték fel a Fengyun-sorozat legkorszerűbb tagjának első példányát, geoszinkron pályára. Tervezett élettartama eléri a 25 évet. A sorozat korábbi tagjaihoz képest jelentősen továbbfejlesztett műszerparkot hordoz. Tömege 5300 kg.

3.    ábra. A Fengyun-4 meteorológiai mesterséges hold.

 

A Gaofen műholdcsalád

Nagyfelbontással dolgozó földmegfigyelő műhold. 2013. április 26-án bocsátották fel három kisebb (török, argentin és ecuadori) mesterséges hold társaságában.

A civil HDEOS (Nagyfelbontású Földmegfigyelő Műhold) program 2006-ban indult és 2010-ben kapott zöld utat. Eddig hat példányát indították földkörüli pályára, azonban már a következő három is indítás előtt áll. Az elsődleges cél közel valósidejű megfigyelések végrehajtása, katasztrófák megelőzése és súlyosságuk csökkentése érdekében, továbbá klímakutatás, térképezés, erőforrás-kutatás és pontos mezőgazdasági termésbecslés.

A műholdcsalád tagjai alacsony földkörüli pályán keringenek, tömegük 1080 kg, élettartamuk 5-8 év, felbontásuk az 1 méteres érték közelében van, jeleiket pedig az S-, a C- és az X-sávban sugározzák a Földre.

4.    ábra. A Gaofen-1 földmegfigyelő műhold.

 

A Haijang műholdcsalád

Távérzékelő műholdak, kifejezetten az óceánok megfigyelésére. Az első példány 2002. május 15-én indult a világűrbe, 2007 április 11-én követte a sorozat második tagja, váratlanul leállt elődjének a pótlására, majd 2011. július 16-án a harmadik. Valamennyien napszinkronhoz közeli pályán keringenek. Három további mesterséges hold várja felbocsátását.

A műholdak elsősorban az óceánokat kutatják, a vizek szennyeződését, ám felhasználásuk a hajózás biztonságának növelésére is irányul, út kikötők létrehozásának támogatása is szolgál.

5.    ábra.  A Haijang távérzékelő műholdsorozat egyik tagja.

 

A Huanjing műholdak

E mesterséges holdak elsősorban a természeti és a környezeti katasztrófák megfigyelésével foglalkoznak. Kína összesen 11 példányt szeretne felbocsátani belőlük. A berendezések a látható- és infravörös tartományban is végeznek kutatásokat, képesek multispektrális képalkotásra és rendelkeznek apertúra-radar leképezési technikával is. Ez utóbbi műszer a sorozat második tagján kapott helyet, s egyben első alkalommal fordult elő, hogy ez a technika a civil szféra számára is elérhetővé vált.

Az első két Huanjing műholdat 2008. szeptember 6-án, illetve 2012. november 16-án lőtték fel. Az űrszerkezetek tervezett élettartama három év.

A műholdak képesek kiemelt figyelemmel követni a természeti katasztrófákat, gyors helyzetértékelést adni, ami megkönnyíti a mentési- és a helyreállítási munkálatokat. A szerepük jelentőségét növeli, hogy Kínának egyre több természeti katasztrófával kell szembenéznie, mint például a legutóbbi évek hóviharai, áradásai és földrengései. Például 2008. május 12-én a 8.0-as erősségű földrengés 87 000 halálos áldozatot követelt.

 

A Kuafu Tervezet

A világűr időjárásának figyelését és előrejelzését ellátó űreszközök. A tervek szerint három épül meg belőlük. Már 2012-ben valamennyi példányuknak működnie kellett volna, azonban ez az elképzelés meghiúsult. A sorozat első példányának indítása 2017-ben várható. Az űrszerkezetek egyike a Nap-Föld 1-es számú Lagrange-pontján tevékenykedik majd, a másik kettő pedig poláris pályán.

A program elnevezése a kínai mitológiából származik, Kuafu egy óriás volt, aki üldözte a Napot, és a próbálkozásai során az életét vesztette.

6.    ábra. A Kuafu a világűr időjárását figyeli majd.

 

A Pujiang-1 műhold

Technológiai Kísérleti Műhold, elsődleges célja, hogy intelligens városok felépítését támogassa Kínában. Figyelemmel kíséri az időjárást, a forgalmat és az adott település népsűrűségét. Ez volt az első kínai mesterséges égitest, amelynek titán antennája 3D-s nyomtatással készült. Felszerelték egy wifi routerrel is - kommunikációs hálózat létrehozása céljából más műholdakkal. A digitális tervezési technológiák, univerzális, automatikusan felismerhető interfészek, és egyéb tervezési megoldások lehetővé teszik a mérnökök számára, hogy a teljes űreszközt egyetlen hónap alatt összeszereljék, a kilövési előkészületeket egy hét alatt végrehajtsák, s a berendezés egyetlen nap alatt a megfelelő pályára kerüljön.

A startot 2015. szeptember 25-én hajtották végre, az űrszerkezet napszinkron pályán kering.

 

A TanSat

Más néven CarbonSat. Földmegfigyelő mesterséges hold, elsődleges feladata a légköri széndioxid-szint mérése. A 620 kg-os berendezés geoszinkron pályán kering. Startjára 2016. december 21-én került sor.

A program munkálatai 2010-ben kezdődtek, 2011. januárjában a Tudományos és Technikai Minisztériumtól (MOST) megkapta a támogatást, az űrberendezés a Sanghajban készült.

A műholdnak két fő műszere van, a Széndioxid Spektrométer (CDS), valamint a Felhő- és Aeroszol Képalkotó Polariméter (CAPI).

 A műhold tervezett élettartamának végeztével, azaz körülbelül három év múlva, újabb, hasonló berendezés indítása várható.

7.    ábra. A TanSat földmegfigyelő mesterséges hold.

 

A Tianhuj Műholdcsalád

Térképező Műhold-1 néven is ismert. Első példánya 2010. augusztusában, a második pedig, az „1B” jelzésű, 2012. május 6-án indult a világűrbe, napszinkron pályát foglalt el. A Kínai Védelmi Minisztérium szerint a berendezés tudományos kísérleteket fog végrehajtani, a felszíni erőforrások kutatása és feltérképezése a legfontosabb feladata.

A műholdat két különböző kamerarendszerrel szerelték fel. Egyikük a látható, a másik az infravörös sávban tevékenykedik. A látható fényben dolgozó eszköz képes háromdimenziós képalkotásra a színképtartomány 510-tól 690 nanométerig terjedő hullámsávjában, átlagosan 5 méteres felbontásban, körülbelül 25 fokos látószög mellett. Az infravörös kamera felbontóképessége eléri a 10 métert, négy hullámsávban dolgozik. Ezek a következők: 430-520 nm, 520-610 nm, 610-690 nm és 760-900 nm.

Az elkövetkezendő években további műholdak csatlakozhatnak ehhez a sorozathoz is.

8.    ábra. A Tianhuj térképészeti műhold.

 

VRSS-1

Venezuelai Távérzékelési Műhold. Az ország második műholdja, ebből a típusból viszont az első. Venezuela területét figyeli, segít a mezőgazdasági termelés tervezésében és a természeti katasztrófák kárenyhítésében, illetve megelőzésében. Az űrszerkezet Kínában készült és onnan is bocsátották fel. A hivatkozásokban Francisco de Miranda néven is megtalálható, a venezuelai forradalmárnak emléket állítva.

A két ország 2011. május 26-án kötött szerződést Caracasban. A korábbi, a VENESAT-1 mesterséges holddal kapcsolatos együttműködés folytatásaként. A szerződés összege 144,8 millió dollárt tett ki.

Az űrberendezés két különböző felbontású kamerával dolgozik, a nagyfelbontású 2,5 méteres érzékenységgel, s kisfelbontású pedig 16 méteressel. Mindkét műszer alkalmas multispektrális képalkotásra is.  Naponta 350 felvétel elkészítésére alkalmasak.

A VRSS-1 naponta három-négy alkalommal repül el Venezuela fölött, 57 naponta fényképezi ugyanazt a területet. Irányítását a Venezuelai- és a Bolíviai Űrhivatal végzi. Tervezett élettartama öt év. A startra 2012. szeptember 29-én került sor.

9.    ábra.  Kínai építésű mesterséges hold Venezuela megrendelésére, a VRSS-1.

 

A Yaogan műholdcsalád

Távérzékelő műholdsorozat. Eddig mindösszesen 30 darabot bocsátottak fel közülük 2006. és 2016. között. A kínai média-hírek szerint „tudományos kísérletek, földmérés, terméshozambecslés és katasztrófa-figyelés” tartozik a feladatai közé. Nyugati szakértők gyanúja szerint katonai célokat is szolgál. Az optikai érzékelők mellett apertúra-radar is található a műszereik között. 400-1200 km-es pályán keringenek.

A Sanghaji Űrrepülési Technológiai Akadémia (SAST) fejlesztette ki e mesterséges holdakat. A műhold elektro-optikai digitális képalkotási technikáját pedig a Kínai Űrtechnológiai Akadémia (CAST).

10.  ábra. A Yaogan távérzékelő mesterséges hold 11-es példánya.

 

A Zijüan műholdcsalád

Távérzékelési mesterséges hold. 1999. és 2016. között összesen 15 db-ot indítottak közülük. Jó néhány példányt Brazíliával közösen üzemeltetnek a kínai-brazil erőforráskutató program keretében. Egyes mesterséges holdak pedig a hadsereg irányítása alatt állnak.

11.  ábra.  A Zijüan műholdcsalád 3. tagja.

 

Röntgensugár Teleszkóp (HXMT)

Kína a műholdak rendszeres felbocsátása mellett az űrcsillagászat területére is kezd betörni. 2000. óta áll fejlesztés alatt az az új űrteleszkóp, mely nagyenergiájú sugárzások érzékelésére alkalmas, érkezzenek azok különböző kozmikus jelenségeket következtében, illetve valamilyen objektumról, mint pl. egy neutroncsillagról. Habár indítását eredetileg 2010-re tervezték, financiális okok miatt többszörösen halasztásra került, a legutóbb megjelölt dátum a 2017-es év.

12.  ábra. A HXMT röntgensugár teleszkóp.

Kutatási programja az alábbi területeket öleli fel:

-       A teljes égbolt röntgentérképezése. A nagyfelbontású térképezés eredményeképpen hozzávetőlegesen 1000 új kemény-röntgenforrás felfedezését várják, közte új típusú objektumokét is.

-       Aktív galaxismagok kutatási programja (AGN). Az energia forrása az ilyen objektumok esetén továbbra is megmagyarázatlan. Valószínűleg állítólagos fekete lyukak és a környező anyag egymásra hatásakor keletkezik. A HXMT szisztematikusan fogja tanulmányozni a kibocsátott kemény röntgensugárzás emissziós tulajdonságait és mechanizmusát, különböző aktív galaxismagok esetében, különösen a II-es típusú magok kapcsán.

-       Röntgensugárzó kettősök. Az ilyen források egy neutroncsillag, vagy egy állítólagos fekete lyuk, illetve egy normál csillag kettőséből állnak. A HXMT tanulmányozni fogja a röntgensugárzás időbeli változékonyságát, az akkréciós korong kialakulását és fejlődését, dzseteket, s a relativisztikus hatások megnyilvánulását.

-       Szupernóva-maradványok kutatása. Ezekről az objektumokról úgy vélik, hogy a fő forrásai a 1015 eV energiatartományú kozmikus sugaraknak. A HXMT a szupernóva-maradványok non-termális sugárzását fogja kutatni, valamit a lökéshullámnál megfigyelhető részecske-gyorsulásokat.

-       Ismétlődő lágy gamma-kitörések. Úgy gondolják, nagyon erős mágneses térrel rendelkező, fiatal neutroncsillagok a forrásai. A kitörések kapcsolódhatnak a hirtelen mágneses energia-kibocsátásokkal. A HXMT-vel a magnetárok tanulmányozását is tervezik.

-       Galaxishalmazok. A Világegyetem legnagyobb léptékű, a gravitációs erő által irányított objektumai. A HXMT vizsgálni fogja a galaxishalmazok kemény röntgensugárzását, megkísérelvén feleletet találni a gigászi objektumok kialakulására.

-       Gammasugár-kitörések. A Világegyetem leghatalmasabb robbanásai. Az eredetük komoly fejtörést okoz az asztrofizikusoknak. E kitörések tanulmányozása segíthet megérteni a korai Világegyetemet. A HXMT képes lesz ilyen kitörések vizsgálatára.

A teleszkóp legnagyobb érzékenysége a 20-200 KeV tartományra esik, a világon a legjobb térbeli felbontás mellett. Elkészítése során sikerült valamennyi technikai nehézségen felülkerekedni, a felbocsátás elöl szinte valamennyi akadály elhárult. A start időpontját azonban még nem jelölték ki.

 

A Sötét Anyag Részecskéit Kutató Műhold (DAMPE)

 A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) által kifejlesztett csillagászati mesterséges hold. 2015. december 17-én szállította a világűrbe egy LM-2D hordozórakéta. A DAMPE az első példánya annak a négytagú műholdsorozatnak, melyet a CAS fejleszt űrprogramja kapcsán. Kutatni fogja a nagyenergiájú gammarészecskék irányát, energiaszintjét és töltését, a kozmikus sugárzást, valamint kutatásokat végez a sötét anyag után is. A DAMPE vizsgálódik a legszélesebb tartományban és a legnagyobb energiafelbontással a sötét anyag után a világ eddigi műszerei közül. A műhold fedélzetén 1400 kg-nyi berendezés található, az élettartamát három évre tervezik.

Kína sikeresen felbocsátotta tehát első csillagászati mesterséges holdját, amely kutatni fogja a sötét anyag jeleit, egy olyan anyagét, mely szabad szemmel ugyan láthatatlan, ám az elméletek szerint a Világegyetem egészének túlnyomó részét alkotja.

13.  ábra. A DAMPE - A Sötét Anyag Részecskéit Kutató Műhold.

Az űrobszervatórium hétköznapi névvel is rendelkezik, egy kínai legendából kölcsönözték Vu-kong alakját és nevét, a majomkirályét, az „Utazás Nyugatra” című történetből.  Nevének jelentése: Megérteni a világűrt. A tudósok azon az állásponton vannak, hogy a világűrben könnyebben tudják detektálni azokat a jelenségeket, melyek közelebb vihetnek bennünket a sötét anyag rejtélyének megoldásához.

Ez egy rendkívül érdekes vállalkozás. Amennyiben a sötét anyag megsemmisül, amint azt néhány elmélet feltételezi, a DAMPE számára megnyílik a lehetőség, hogy érzékelje a sötét anyag annihilációs termékeit” – nyilatkozta David Pergel, a Princeton Egyetem elméleti asztrofizikusa a Science magazinnak. – „Olyasmi ez, mintha megkísérelnénk megtalálni a sötét anyag ’fiát’, ha már nem találjuk az apát, hát megpróbáljuk meglelni a fiát, és legalább néhány részletet megtudhatunk tőle az apjával kapcsolatosan” – emlékeztetett Csang Jin a hindu történetre.

 

Kvantumkísérletek a világűrben (QUESS)

A Kínai Tudományos Akadémia égisze alatt futó nemzetközi kvantumfizikai kutatási project. A műhold szakmai berkekben a „Micius”, illetve a „Mozi” névre hallgat, az ősi kínai tudós és filozófus személyének emléket állítva. A Bécsi Egyetem és az Osztrák Tudományos Akadémia kezeli az európai vevőállomásokra befutó jeleket. Az űrberendezés kvantum-optikai kísérletek elvégzésére hivatott, szeretnének nagytávolságú kvantumtitkosítást végrehajtani, illetve a kvantumteleportáció jelenségét tanulmányozni. A kvantumtitkosítás elveivel kapcsolatosan a lehallgatás ellen tökéletesen védett technológia kifejlesztése a cél, annak megakadályozása, hogy az adatok egy harmadik fél birtokába jussanak. Fotonpárok manipulálásával a QUESS lehetővé teszi, hogy a földi állomások, egymástól akár több ezer kilométeres távolságra is, biztonságosan tudjanak használni kvantumcsatornákat. A QUESS korlátozott kommunikációs lehetőségekkel bír, a vevőállomást ugyanis „látnia” kell, és csak a föld árnyékában képes tevékenykedni. Amennyiben a QUESS sikeres lesz, további, hasonló űrszerkezetek követik majd, teljes hálózat kiépítése a cél, Európa és Ázsia között kvantumtitkosított rendszer létrehozása már 2020-ra, s a hálózat globálisra kiterjesztése 2030-ra.

14.  ábra. Kvantumkísérletek a világűrben – a QUESS.

A QUESS felbocsátása 2016. augusztus 16-án történt, a szerkezet tömege 631 kg. Napszinkron pályán kering, a tervezett élettartama két év.

A műhold legfőbb berendezése a Sagnac-effektus Interferométer. Ez a berendezés a Földre lesugárzott fotonpárokat kelt. Ezzel a kulcstechnikával kísérlik meg a biztonságos adatátvitelhez szükséges kódolás-titkosítás (QKD) megoldását. Ez a technika – elméletileg – teljesen biztonságos kommunikációt tesz lehetővé két fél között, véletlen kulcsú titkosítási kód felhasználásával, az információt pedig fotonpárok véletlenszerű polarizálásába rejtve, a felek mindegyikéhez egy-egy foton érkezik be. Minden üzenet más-más kulccsal kerül titkosításra, a módszer nagy előnye, hogy normál csatornák is igénybe vehetők továbbítására. Bármilyen, a kulcs lehallgatására irányuló kísérlet esetén, a fotonpárok viselkedése kimutatható módon megváltozik. A módszert a Földön már kipróbálták, üvegszálas technika alkalmazásával, egymással közvetlen összeköttetésben lévő két állomás esetében. Azonban mind az üvegszálas, mind az atmoszférikus módszer alkalmazásánál, a jelekben szóródás következett be, mely során a fotonpárok kötöttségi állapota felszakadt, emiatt a jeladás távolsága korlátozott volt. A jelek műholdról való sugárzása esetén kevésbé sérülnek, lehetővé téve a QKD technika jóval nagyobb távolságra történő alkalmazását.

Továbbá, a QUESS segítségével szeretnének néhány kvantumfizikai elméletet is ellenőrizni, mindenekelőtt a Bell-tételt, mely kimondja, hogy nem létezik semmiféle olyan elmélet, amely képes lenne pontosan megjósolni a kvantummechanikai viselkedéseket. A QUESS ezt a téttelt 1200 km-es távolságra terjedően szeretni ellenőrizni.

 

A napszél és az ionoszféra kölcsönhatását vizsgáló űrobszervatórium (SMILE)

Tervezés alatt álló vállalkozás az Európai Űrhivatal (ESA) és a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) között, a földi magnetoszféra kölcsönhatását kívánják megfigyelni a napszéllel való interakciója során, miközben párhuzamosan figyelemmel kísérik a környező plazma viszonyait is. A felbocsátás dátuma várhatóan 2021. vége. Az űrobszervatórium geoszinkron pályán fogja méréseit végezni.

A SMILE képes lesz egyidejűleg fotókat és filmfelvételt készíteni a magnetopauzáról, a sarki területekről, és sarki fényről. A hagyományos megoldás alapján a műholdak különböző területeken helyileg elvégzett méréseire alapozva állítják össze a globális képet a magnetoszféráról. Azonban egy friss felfedezésből kiderül, hogy a magnetoszféra röntgensugárzást is kibocsát, ezáltal lehetővé válik, hogy a SMILE jóval átfogóbb adatokat gyűjtsön a korábbi küldetésekhez képest, a röntgentartomány vizsgálatával.

A legfontosabb műszerek:

-       Lágy Röntgen Képalkotó (SXI) – a napszél és a földi magnetoszféra kölcsönhatását vizsgálja. A teleszkópot a Leicester Egyetem tudósai fejlesztik ki.

-       Ultraibolya Képalkotó (UVI) – a sarki fény megfigyelése és mérése, különösen az északi fény tekintetében. A távcsövet négy tükör építi fel, különböző szűrőket tud alkalmazni.

-       Könnyű Ion Elemző (LIA) – a napszél ionösszetételét méri.

-       Magnetométer (MAG) – mágnes térerőt mér.

Az obszervatórium két fő részből fog állni: egy műszeres egységből és egy szerviz modulból. Ez utóbbit a CAS építi, a műszerekkel felszerelt modult pedig az ESA. A startra is az ESA égisze alatt kerül sor, míg a repülés irányítását a CAS irányítóközpontja végzi.

 

Hszuntian

Tervezés alatt álló űrteleszkóp. Főtükre 2 méter átmérőjű lesz. Az elképzelések szerint pedig a látómezője a Hubble Űrtávcső látómezőjének 300-szorosa. A felbocsátását 2022. körül tervezik. Orbitális pályáját úgy alakítják ki, hogy az közel húzódjon Kína nagyméretű moduláris űrállomásához.

  

Kézirat lezárásának ideje: 2017.01.27.

 

Források:

https://en.wikipedia.org/wiki/Category:Satellites_of_China

https://en.wikipedia.org/wiki/Fengyun

http://www.globalsecurity.org/space/world/china/astronomy.htm

https://en.wikipedia.org/wiki/Quantum_Experiments_at_Space_Scale

 

 Arany László

    

Vissza a nyitólapra