Arany László: Hókörök Gádoros határában - 1992.

Kutatási anyag 1992. februárjából

Egy Gádoros határában fekvő takarmánykeverő telepen, a két éjjeli őr szokásos szolgálatát teljesítette. Egyikőjük - a későbbi szemtanú - kora hajnalban kisétált a gazdaság központi épületéből a még éjszaka is üzemelő keverő rendszert leállítani.

A keverő épületéből kilépve egyből megpillantotta a jelenséget. A gazdasághoz vezető bekötő földút melletti erdősáv nappali fényben fürdött kb. 1500 m hosszan. A meglepetésből felocsúdva közelebb sietett a gazdaság kerítéséig. Ekkor már alaposabban is megfigyelhette, hogy egy igen intenzív fehér fényt kibocsátó, kb. egy kisautónyi méretű jármű közeledik felé igen nagy sebességgel. Míg ő 10-12 métert futott a kerítésig, a jármű több mint 800 métert tett meg!

A jármű irányt változtatott és a tőle ballra lévő központi épület előtt váratlanul megállt.

Ekkor 15-16 méterre lehettek egymástól.

Pánikszerűen ő is az épülethez futott, hogy értesítse a bent lévő társát. Az épület hátulsó végén próbált behatolni, ahol az előbb távozott, de az ajtó nem nyílt ki. Néhányszor próbálkozott, és mivel nem járt sikerrel így azt gondolta, hogy biztos a bent maradt társa zárkózott be a jelenségtől megijedve.

Az épület mellett néhány méterre le volt állítva egy lovaskocsi, beszaladt amögé és onnan ki-kilesve próbálta továbbra is szemmel tartani a jelenséget. Ezen a ponton szintén igen közelről vehette szemügyre a járművet, amely azóta helyet változtatott.

A vakító fényből a jármű mellett egy emberi sziluett bontakozott ki. Alacsony, kb. 150-160 cm-es zömök kis alak állt néhány lépés távolságra a járműtől. Valamiféle szkafanderhez hasonlító ruházatot viselt, fején és derekán egy-egy sárgás fényű fényforrás világított. Az alak észrevehette, hogy figyelik, mivel a fején lévő fényforrás még intenzívebb fényt bocsátott ki és a szemlélődő ember arcába világított vele, mire ő megijedt és a lovaskocsi kereke mögé rejtőzött.

Néhány pillanattal később megszűnt a fény és eltűnt a jármű az alakkal együtt.

A megfigyelő, miután feleszmélt, bement az épületbe melynek ajtaja könnyedén kinyílt és értesítette társát, aki a jelenség ideje alatt aludt és mit sem tudott a történtekről.

Már hajnalodott, amikor zseblámpákkal felszerelkezve kimentek arra a helyre, ahol a járművet és utasát utoljára látta. Azon a helyen, a kb. 10 cm-es hóban, semmi nyomot nem találtak, ám ettől 5-6 méterre, egy fasor két fája között egy koncentrikus körökből álló, 1.5 m átmérőjű nyomot találtak, melynek középpontjától egy, az északi iránytól 35-40 fokban keletre eltérő egyenes húzódott a legkülső körig. - Ezt reggel a telepre érkező embereknek megmutatták. -

Értékelő csoportunk a helyszínre érkezve elsősorban sugárzásmérővel végrehajtott vizsgálódásai révén arra a megállapításra jutott, hogy az objektum igen nagy mértékű sugárzást bocsátott ki, mivel a háttérsugárzástól jól elkülöníthetően az objektum megfigyelt útvonalát nyomon lehetett követni és állomáspontjain igen nagymértékű sugárzási értékkülönbségek adódtak.

A pontos tényeket és körülményeket mérlegelve arra az elhatározásra jutottunk, hogy a jelenség nem tekinthető a mai technikai civilizációnk megnyilvánulásának, pontosan technikai és technológiai kivitelezhetősége miatt.

Vissza a nyitólapra