|
|
A golden Spike Vállalat |
|
|
|
Az utóbbi időben a magánvállalatok egyre
nagyobb szerephez jutnak az űrkutatásban. Ezzel párhuzamosan
magabiztosságuk is növekszik, egyre ambiciózusabb célokat tűznek ki
maguk el. Fokozódó, sikeres tevékenységük nyertese az egész
emberiség lehet. A Golden
Spike
Vállalat teljesen a nulláról kezdte. Székhelye az Egyesült
Államokban, Colorado Államban található. Nem kevesebbre vállalkoznak,
mint magánűrhajók indítására a Hold felszínére. A Vállalat a nevét
arról a különleges aranyszögecsről kölcsönözte, melyet az első
Transzkontinentális Vasútvonal végső
munkálata
alkalmából rögzítettek a sínekbe, s tették lehetővé ezáltal a vasúti
összeköttetést a keleti és a nyugati part között.
Az alapítók
A
Golden
Spike
Vállalatot Dr. Alan Stern alapította. A NASA tudományos tanácsadója
volt 2007. és 2008. között. Cégalapító társa, Gerald Griffin, a NASA
Johnson Űrközpontjának korábbi igazgatója. A Vállalat tagjai között
szerepel még Esther Dyson űrkutató, és Taber MacCallum, a
Paragon
Űrfejlesztési
Társaság
vezérigazgató-társalapítója. A tanácsadók között megtalálható az
Amerikai Képviselőház korábbi elnöke, Newt Gongrich, a NASA
Űrrepülőgépes programjának egykori igazgatója, Wayne Hale, továbbá a
szakíró és repüléstechnikai mérnök, Új-Mexikó hajdani kormányzója,
Bill Richardson.
Történelmi visszatekintés
1. ábra. A Golden Spike Vállalat logója.
A Vállalat, és a hozzá kapcsolódó személyek
első említése egy 2012. május 12-én, Hawaii-n lezajlott
konferenciához köthető, ahol elhangzott a már ismert,
Golden
Spike
elnevezés, összefüggésben egy magánkezdeményezéssel, amely elismert
tudósok és űrhajózási szervezetek összefogásával jött létre, célja
pedig megbízható a „Holdig vezető szupersztráda” kifejlesztése és
létrehozása. A Golden
Spike
hivatalosan 2012. december 6-án lépett a nyilvánosság elé, akkor
mutatkozott be a cégvezető, valamint számos munkatárs egy
sajtókonferencia keretében, ahol ismertették a vállalat programját
is.
Az utolsó ember, aki a Holdon sétált, az
Egyesült Államok űrhajósa, Eugene Cernan volt, az Apolló-17
parancsnoka, aki a 2012-es sajtókonferenciához képest - néhány nap
eltéréssel -, 40 évvel korábban indult a világűrbe a Kennedy
Űrközpontból, s habár azóta számos űrprogram keretében kapott
helyett a Hold kutatása, ember mégsem tette a lábát a felszínére. A
Golden
Spike ezen
a helyzeten szeretne változtatni, szeretné összefogni egyúttal a
különböző országokban működő, hasonló célú állami- és
magánszervezeteket, elősegítvén a Holdra való visszatérést.
Tervek és anyagi források
2.
ábra. Dr. Alan Stern, A
Golden
Spike
elnök-vezérigazgatója.
A Vállalat elnök-vezérigazgatója, Dr. Alan
Stern, 2012. decemberében beszámolt arról, hogy a
Golden
Spike
megalapításának ötlete már évekkel korábbra nyúlik vissza, hiszen
már 2010. elején is készítettek tanulmányokat magánfinanszírozású
Holdrepülésekről, a vállalkozást hivatalos formában azonban csak az
év harmadik negyedévében hozták létre. Attól az időtől kezdve a a
Vállalat folyamatosan építi üzleti kapcsolatait, és végzi
beruházásait. A cég - tervei szerint – szeretné elérni az éves
szinten a 7-8 milliárd dolláros költségvetést - céljaik eléréséhez
ennyit tartanak szükségesnek -, egy-egy kétszemélyes holdrepülés
árát 1,5 milliárd dollárban jelölik meg. A
Golden
Spike
fejlesztési logikája az orosz űripar 1980-as és 1990-es években
folytatott mintáját követi. A cég álláspontja szerint, a költségeket
alacsony szinten tudják tartani más űrkutatással foglalkozó
vállalatokkal történő együttműködés révén, a már létező, vagy
megvalósítás alatt álló hordozórakéták felhasználásával, az ő
számukra csupán a holdraszálló egység megépítése marad, valamint az
űrhajósoknak a holdfelszíni tevékenység végzéséhez kifejlesztendő
speciális űrruha megalkotása. Dr. Stern bízik benne, hogy legalább
15-20 ország űrkutatási szervezete csatlakozik elképzeléséhez, várja
továbbá nagyvállalatok és olyan személyek jelentkezését is, akik
tudományos célokból kívánnak eljutni a Holdra, vagy akár csak
kalandvágyból. A Vállalat tudósai már kidolgozták a holdküldetés
repülési profilját különböző felbocsátási megoldásokat figyelembe
vége, meghatározták a pontos pályaadatokat, és megtervezték a
leszálló-egység felszínre jutásának részleteit. Kétszer két
fellövéssel számolnak a Földről a földkörüli pályára. Az egyik páros
a holdraszálló egységet és a Hold felé vezető hajtóművét (LTV) viszi
fel, a másik pedig a legénységi űrhajót, és annak Holdhoz
szállítását végző rakétafokozatát (LTV). A két gyorsító-egységet
később leválasztják. A holdkörüli pályán a leszállóegység és a
legénységet szállító űrhajó összekapcsolódik, a legénység átköltözik
a Holdkompba. A program végeztével visszatérnek a Holdkomppal,
átszállnak az űrhajóba, és a Föld felé veszik az irányt.
A
Golden
Spike által
használt űrhajót és annak valamennyi berendezését amerikai
vállalatok gyártják majd. Az első repülésre már 2020-ban sor
kerülhet.
Szerződés a Northorp Grummannal
2013. januárjában a
Golden
Spike
szerződést kötött a
Northrop
Gruman
Vállalattal – a Holdkomp megtervezése és megépítése lesz a feladatuk.
A legfontosabb elem elkészítését helyezik tehát előtérbe a
kereskedelmi holdtevékenység megindítása terén. A szerződés magában
foglalja a „követelmények felülvizsgálatát és összehangolását, földi
szervezési- és irányítási feladatok elvégzésére irányuló tanulmányok
kidolgozását, rendszer-megbízhatósági követelmények teljesítéséhez
vezető út kidolgozását, automatikus és/vagy parancsvezérelt
üzemeltetés lehetőségét, megfizethetőségi elemzések elvégzését, a
pontos sebesség-paraméterek meghatározását alacsony holdkörüli pálya
elérésére, megfelelő leszállóhelyek kiválasztását, különböző
koncepciókon alapuló holdkompok tervezését, továbbá a szükséges
rakétafokozatokat és –hajtóműveket - biztosítván az
újrahasznosíthatóságot -, autonóm rendszereket megalkotását, a
kutatások támogatására szolgáló háttér megteremtését, a leszállási
hely módosíthatóságát, a világűr kereskedelmi hasznosítási menetének
kidolgozását, a jövőben esetleg fellépő gátló tényezők elemzését,
ezek legyőzéséhez szükséges elemzési és fejlesztési munkákat.”
Azóta nyilvánosságra került mindazon
vállalatok listája, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez, a
holdraszálló egység (LLS) megépítését illetően. Ezek a következők:
Armadillo
Aerospace,
International Lunar
Observatory
Association,
Masten
Space
Systems,
Moon
Express,
Paragon Space
Development
Corp,
Southwest
Research
Institute,
Space
Florida,
United Launch
Alliance és a
Zero
Point
Frontiers Corp.
Habár a
Golden
Spike a
Northrop
Grummant
bízta meg a leszálló-egység megépítésével, a fenti vállalatok sem
maradnak munka nélkül, különböző berendezések széles skálájának
megépítése vár rájuk, mint pl. a lakóegységek és a felszíni
kiszolgáló létesítmények megépítése.
A Gerry Griffin testületi elnök és Dr. Alan
Stern elnök/vezérigazgató által vezetett
Golden
Spike –
technikai értelemben – kezdő vállalat, nem áll mögötte semmilyen
anyagi fedezet, üzleti modelljük felépítése nyomán keletkező, főleg
a Holdra vágyó magánszemélyektől származó árbevételből kívánják
finanszírozni a jövőbeli űrrepüléseket.
Mindamellett
úgy tűnik, a Northrop
Grumman
hajlandó előre mozdítani a törekvéseket, különböző áttekintő és
megvalósíthatósági tervek készítésével már ebben a korai stádiumban,
mindeközben a nyilvánosság felé jelezni, hogy a tervek és a
szándékok az ember visszatérésére a Holdra, még ebben az évtizedben
– sínen vannak.
A holdraszálló egység rendszerének
tervezésével kapcsolatban James R. French, a
Golden
Spike
főmérnöke, a következőket nyilatkozta: „A jelenlegi elképzelések
csupán a kezdetet jelentik, egyelőre a tervezési követelmények
meghatározásánál tartunk, most következnek majd a
rendszer-specifikációk, és a szerződéskötéseket megelőző tanulmányok
elkészítése. Mindezek a lépések megelőzik a holdraszálló egység
kifejlesztésének és megépítésének fázisát.
A
Northrop Grumman örököse
a
Grumman
and
TRW vállalatnak.
Ők tervezték a Holdkompot és a Holdkomp leszálló hajtóműveit az
Apolló holdprogram keretében. 1969 és 1972 között hat alkalommal
szállítottak az említett berendezések űrhajósokat a holdkörüli
pályáról a Hold felszínére, majd újra vissza holdkörüli pályára.
Gerry Griffin a következőképpen kommentálta a
szerződéskötés tényét: „Jelentős lépés terveink előrehaladását
tekintve. A
Northrop
különleges tudást és szakmai hozzáértést szolgáltat a
Golden
Spike
számára, az egyetlen társaság ugyanis, amely a gyakorlatban is
működőképes holdraszálló egységet tervezett az Apolló-holdprogram
keretében.
Nincs konkrét időkeret megszabva, mikorra
készül el a kereskedelmi tanulmány, a
Golden
Spike a jelen
helyzetet a megvalósulás „A” fázisának tekinti. A
Northrop Grumman követi
ezt az iránymutatást, ugyancsak végeznek kereskedelmi jellegű
tanulmányokat, saját munkájukban igyekeznek meghatározni a
praktikussági határokat a jövőben elkészítendő részletes elemzések
és fejlesztési munkák tekintetében.
„Büszkék vagyunk, hogy a
Northrop
Grummannal
dolgozhatunk – tette hozzá Dr. Stern -, ők rendelkeznek a legtöbb
tapasztalattal a világon, miként kell hodraszálló egységet tervezni
és építeni.”
„Ami a NASA-t illeti, a Constellation Program
(CxP) törlésekor lemondtak a Hold felszínére való visszatérésről is.
E lépés felgyorsította a
Golden
Spike terveinek
megvalósítását” – erről ugyancsak Dr. Stern tett említést.
A NASA azonban mégis folytat kutatásokat a
Hold felszínének elérését illetően, bízván abba, hogy egyszer
visszatérhetnek az általuk lefektetett tervek megvalósításához, ám
az ő elképzeléseik teljes egészében különböznek a
Golden
Spike által
felvázolt elképzelésektől, nem utolsósorban a tervezett holdraszálló
egység tekintetében is.
A NASA részéről a lehetősége megvan ugyan a Holdra való
visszatérésre, az ESD betűszóval jelzett koncepció kapcsán a
földközeli kisbolygók meglátogatási célpontjai között a Hold is
szerepel, az LSS („Kiruccanás” a Holdra) küldetés keretében, mely
során egyetlen alkalommal négy fő szállna égi kísérőnk felszínére az
egyenlítői vagy a sarki térségben – majd térne vissza a Földre.
A
Golden
Spike
álláspontja szerint a Holdra való visszatérés kulcseleme a
megbízható holdraszálló egység. A NASA saját berendezése indításához
az SLS óriás-rakétája szükséges, a
Golden
Spike
kisebb méretű holdraszálló egységének indításához már a
SpaceX
nehézrakétája is alkalmas.
A NASA Holdraszálló egységének feladata lenne személyzet szállítása
a Hold felszínére és onnan vissza, rövid tartózkodási időt
biztosítva a legénység számára. Két fő egység alkotja, a
leszálló-egység (DM) és a felszálló-egység (AM). Az AM tartalmazza a
dokkoló-egységet, valamint egy átjárót a leszálló-egység fedélzetére.
A személyzet felszerelései, életfenntartó rendszere az AM-ben lesz
található. Létezik elképzelés három összetevőből álló holdraszálló
egységre is, hosszabb idejű tartózkodást biztosító háttérrel.
Nem ismert, hogy a NASA meglebegtetett terve a Constellation Program
keretében tervezett Altair leszállóegységet, vagy a különböző
alapítványok által az említett leszállóegység változatain dolgozó
valamelyik elképzelést részesíti-e majd előnyben. Az is
elképzelhető, hogy teljes egészében lemaradnak a versenytársakkal
szemben.
Együttműködés a
Draper
Laboratóriummal
2014. januárjában a
Golden
Spike
Vállalatnak
újabb jelentős támogatót sikerült maga mellé állítani. Mindettől a
végcél megvalósulásának felgyorsulását várják. A bejelentés idején a
Golden Spike már
számos, és igen fajsúlyos társaságot tudhatott már maga mögött a fő
cél megvalósításában, űrhajósokat juttatni ismét a Hold felszínére -
ám ezúttal kereskedelmi vállalkozásként.
2014. elején az elképzelések még korai
fázisban jártak, a műszaki berendezések tervezésénél tartottak, a
jövőbeni vásárlók és felhasználók csatlakozása még várat magukra,
akiktől aztán a dollármilliárdok befektetését várják. A
Golden
Spike
szeretné, ha az első kísérleti repülésre már 2017-ben sor kerülhetne,
amit aztán a tényleges kereskedelmi célú küldetések végrehajtása
követhetne 2020-tól.
A
Draper
Laboratóriummal
kötött együttműködési megállapodás talán ezen is segíthet, néhány
potenciális felhasználó is képbe kerülhet, miközben a
Golden
Spike
felvonultat maga mellett néhány ismert és elismert űrkutatási
vállalatot, ami további alátámasztásul szolgálhat terveik
komolyságához.
A
Draper
Laboratórium
jól ismert, megbízható partner szoros kapcsolata révén az
űrrepülőgépes flottához, illetve a Nemzetközi Űrállomáshoz.
A legnagyobb elismerést új metódus kidolgozásával nyerték, miszerint
a Nemzetközi Űrállomás keringési pályáját hajtómű használata nélkül
is képesek megváltoztatni, sokkal biztonságosabbá téve az űrállomás
pályán tartását, takarékoskodást a hajtóanyaggal, amivel nem utolsó
sorban a NASA-nak is tekintélyes összeget spórolnak meg.
Mielőtt a
Draper
szakértői megjelentek volna a helyszínen az elképzeléseikkel, az ISS
manőverező-irányítási giroszkópja (CMG) által, vezérlési parancsok
sorozatának kiadása révén, a hasonló pályaváltoztatási manőverek
egyenként egymillió dollárba kerültek.
A társaságnak ugyancsak érdekeltsége van a
Sierra
Nevada
Corporationnal
(SNC) is a Dream Chaser űrrepülőgép munkálataiban, elsősorban az ISS
megközelítéséhez szükséges paraméterek kidolgozásában.
A
Draper
Laboratórium
gyakran felbukkan az Űrrepülőgépes küldetésekről szóló
dokumentum-gyűjteményben (FRR), az egyes repülésekre vonatkozó
részvételük módjáról. Ez alapján tudhatjuk meg, hogy 133
űrrepülőgépes vállalkozásban vettek aktívan részt.
Jelen feladatuk a holdraszállások lehetséges
helyszíneinek kijelölése a
Golden
Spike által
szervezett küldetéseket illetően.
Csúcstechnikát képviselő Tájékozódási-, Navigációs- és
Vezérlőrendszerük (GN&C) nagy teljesítményű, megbízható,
űrtudományos és adatfeldolgozó berendezés. A vállalat hasonlóval
szolgált a Constellation Program számára, abban az időben, amikor a
NASA a Holdra való visszatérést fontolgatta, mint közbülső lépést a
Marshoz vezető úton.
A fejlesztések gyökerei ugyancsak az Apolló-korszakig nyúlnak vissza.
„A
Draper
szállította az GNC-t és a repülés-irányító számítógépeket valamennyi
pilótás holdraszálláshoz. Izgatottan várjuk, hogy szakértelmünkkel a
Golden
Spike
nagyratörő terveit támogassuk, ezáltal ismét megnyíljon az út a Hold
felé” – nyilatkozta a csatlakozás kapcsán John West, tudományos
vezető.
Körülbelül hat hónapot vesz igénybe, amíg a
Draper elvégzi a kompatibilitási
kalkulációkat a
Golden
Spike
holdraszálló egységéhez igazodva, meghatározzák a biztonságos
leszállás feltételeit, a megfelelő fényviszonyokat, a leszállás
pontos módját, a keringési időszak paramétereit - a Delta-V rakéta
képességei ugyanis behatárolják a Hold innenső oldalán a szóba
jöhető leszállási helyszíneket.
Az elkészítendő tanulmány igyekszik majd
feltárni a Golden
Spike
leszálló-egysége fejlesztésében rejlő további lehetőségeket,
tágítani a leszálláskor szóba jöhető területek nagyságát, továbbá
azon épületek szerkezetének meghatározását is, melyek a továbbiakban
majd segítenek a
Golden
Spike által
végrehajtott leszállások vezérlésében, a berendezések által használt
algoritmusok kidolgozásában, és az elektronikai háttér felépítésében.
Rendkívül összetett és bonyolult feladat tehát.
Habár a leszállási helyszínek elsősorban a
vevők igényeitől függenek, miként azt korábban már leszögezte a
társaság, a
Golden
Spike
a lehetőségek széles skáláját szeretné felkínálni már a kezdetekkor
is, a Hold innenső oldalát illetően.
A Vállalat számításai szerint a 2020-2030-as
időszakban 15-25 vevő jelentkezik náluk. „Büszkék vagyunk, hogy a
Draperrel dolgozhatunk, ők
jelentik a lehető legmagasabb színvonalat a leszállási helyszínek
kijelölésében az Apolló-korszaktól napjainkig” – tette hozzá Dr.
Stern.
Legfrissebb hírek
A
Golden
Spike
vállalatot érintő, az elmúlt hónapokban történt legfontosabb
események közé tartozik a Holdtudományi Tanácsadó testület (LSAB)
megalapítása, a hold- és bolygótudományok terén jelentős
eredményeket felmutató tudósok részvételével.
Az LSAB tudományos tapasztalatokkal szolgál a
Golden
Spike
részére, valamint stratégiai útmutatásokkal nyújt támogatás a
végrehajtandó kutatómunkával kapcsolatban, továbbá a mintavételi
eljárásokkal és a felszínen végrehajtott kísérletekhez szükséges
berendezések használatával összefüggésben.
Bejelentés hangzott el a
Honeybee
Robotics
csatlakozásáról is, e vállalat vezető szerepet tölt be a világűr
robotokkal történő felderítésében, meg is kapták már az első
megbízásukat, miszerint automata holdjárók segítségével kell
előkészíteniük a jövőbeni pilótás repüléseket.
Nagyszerű terveket láthatunk tehát, egyre szélesebb összefogást,
reméljük, célhoz is érnek majd, ismét űrhajósok indulhatnak a
távolabbi űrbe, tágítva tudományos gondolkodásaink és eszközeink
határát.
Aranyi László – lezárva 2015. február 15. Források: space.com wikipédia
http://www.nasaspaceflight.com/2013/01/golden-spike-northrop-grumman-lunar-lander/
http://www.nasaspaceflight.com/2013/10/golden-spike-lunar-sample-return-options/
http://www.nasaspaceflight.com/2014/01/golden-spike-recruit-draper-landing-sites/ |
|
|
|
|
|
