Rejtélyek, válaszok, talányok

Az út vége(?)

 

Mottó:

A tudás hatalom. Annál nagyobb, minél többen birtokolják.

 

            E tanulmány szerzőjeként hozzájárulok, sőt kérem, hogy a benne foglaltakat adják tovább, másolják, használják fel.

 

            A tanulmányban az alábbi forrásokat használtam fel:

 

1. A  Spirit marsjáró interneten elérhető képgalériája:

          http://marsrovers.jpl.nasa.gov/gallery/all/spirit.html

2. The Mars exploration Rover Athena Panoramic Camera Investigation

          (J.F.Bell, J.N.Maki és mások, Journal of Geophysical Research-Planets, 2003.november 29.)

3. Mars Exploration Rover Engineering Cameras

          (J.F.Bell, J.N.Maki és mások, Journal of Geophysical Reserach, Vol.108., 2003. december 11.)

4.  Fényszóródás a természetben

          (Horváth Gábor, A Természet Világa, 1986. 6. szám)

5. A "NOVA 1 Mission" képgalériája:

          http://www.srcf.ucam.org/%7Ecuspaceflight/nova1selected/index.html

6. A Hubble űrtávcső nyilvános képgalériája

 

  

            A tanulmányban szereplő képek eredetije közjegyző által hitelesített formában le van töltve a http://marsrovers.jpl.nasa.gov/gallery/all/spirit.html  weboldalról.

 

 

Az előző részt egy kérdéssel fejeztem be: "Mi történhetett itt?"

Akárhogy nézzük, nem egy szokványos, "sima" környezetet láthattunk. Gondoljunk vissza a sok, vad összevisszaságban szétszóródott tárgyra, a kifejezetten kietlen környezeti képekre, a homokkal, törmelékkel betemetett alakokra, az "űrhajós ruhára" és más ruhadarabokra. Alapos gyanú ébredhet bennünk, hogy egy katasztrófa nyomait láthatjuk a Spirit sok felvételén. De hol lehetett ez a katasztrófa? Az égen? A felszínen?

            Erre pontos választ adni nem tudok, de érdemes végignézni az ebben a részben látható képeket, és talán kialakulhat valami elgondolás.  A címben "rejtélyek"-et írok, de valószínűleg helyesebb lenne "rejtések"-et írni, majd megláthatjuk, hogy miért.

 

            Mindjárt itt az első:

A FEKETE SZIVACSOS "KÖVEK"  "REJTÉLYE"

 

 

            Mindjárt két idézőjeles szó is! A következőkben kiderül, hogy miért. Az a helyzet ugyanis, hogy a Spirit a Columbia Hills-ről leereszkedtében fekete szivacsos alakzatokra bukkant. Ezek aztán nagyjából a Home Plate-ig kísérik útját, hol több, hol kevesebb látható, de a Home Plate-en és környékén is akad bőven.  A NASA a sajtónak szóló képes tudósításokban meg is említi őket. Álljon az alább két példa.

Az egyik:

 

            A színeket ne nézzük, azok csapnivalók. Olvassuk el inkább az idevonatkozó magyarázat megfelelő részét: "...and several dark gray to black, angular rocks with vesicles (small holes) typical of hardened lava lie scattered across the sand. " - azaz értelemszerű fordításban: "...és számos, a sötétszürkétől a feketéig terjedő színű, likacsos,  szögletes szikla  - tipikus megkövült láva - hever szétszórva a homokon."

 

 

A másik:

 

 

            A kép színe itt is borzasztó, "NASA narancs", a kommentár címe: "Spirit beholds bumpy boulder", azaz kb. "A Spirit megpillant egy rücskös szikladarabot" (a fehér nyilakkal jelölt alakzatról van szó). A hozzáfűzött szöveg viszont a következőket mondja:

"It is one of many dark, volcanic rock fragments -- many pocked with rounded holes called vesicles -- littering the slope of 'Low Ridge.' The rock surface facing the rover is similar in appearance to the surface texture on the outside of lava flows on Earth. "

 

azaz értelemszerű fordításban (a szöveg a kamerával szemközti fekete likacsos kőre vonatkozik):

 

"Az egyike a sok sötét, vulkanikus szikladarabnak --  sok "ragyás" kő , kis  likacsokkal -- amely beteríti a "Low Ridge" lejtőjét.  A roverrel szemközti szikla felülete megjelenésében hasonló  a Földön előforduló lávafolyások külső felszínének texturájához."

 

 

Mellesleg, ha komolyan venné a NASA, hogy sötétszürke illetve fekete kövekről ír, akkor az alábbi színvilágú képet kellene bemutatnia:

 

 

            Van egy kis különbség... ,Itt tényleg feketék a "kövek". Szóval a cím könnyed, a magyarázat  elég tetszetős, könnyen hihető.

 

 

            Van azért egy kis gond. A címben szereplő "szikladarab", nem egy darabból áll, hanem a sztereo kép megvizsgálása során kiderül, hogy többől, úgy tűnik 4 darabból. Nézzük csak!

 

 

            Az első a kék nyíllal jelölt darab, a második rész sárga nyíllal, a harmadik darab pedig fehér nyíllal jelölve, és a baloldalt levő kő egészen különállóan látható, fekete nyíllal jelölve. A kék nyíllal jelölt darab távolsága 5.1-5.3 m közt, a sárga nyíllal jelölt 5.3-5.4 m, a fehér nyíllal jelölt 5.4-5.5 m, míg a fekete nyíllal jelölt darab 5.9-6 m-re van a kamerától. Elég világosan megkülönböztethető 3 csúcs látható az első három darab tetején. Figyeljük meg, hogy az első, kék nyíllal jelölt darab úgy helyezkedik el, hogy egy kis síkabb felülete van kissé balra fordulva, és egy erre nagyjából merőleges irányban van a jobboldali részén látható része.  A magyarázó szöveg  csúsztat , amikor egy "szikladarab"-ról beszél, helyesebben arra bazíroz, hogy a kétdimenziós képen nem lehet észrevenni a több darab egymásra fedését. Miért fogalmazok így, szándékosságot feltételezve? Mert az teljesen nyilvánvaló, hogy a NASA szakembereinek is éppen úgy rendelkezésére állt a sztereo képpár, mint nekem, és joggal feltételezhető, hogy éppen úgy látták a térbeli helyzeteket, ahogyan  itt ezen a képen látható.

            Az is elég  gyenge lábakon álló hasonlat, hogy a felületi textúrája hasonlít a földi lávafolyások tetején megszilárduló réteg textúrájához. Miért is?  Az a helyzet ugyanis, hogy ami textúrájában egyáltalán hasonló lehet, az a legközelebbi darabnak a baloldali felülete, mert a jobboldali részén látható réteg egyáltalán nem olyan, hanem erősen szivacsos szerkezetet mutat, a sárga nyíllal jelölt darab felülete láthatóan megolvadt, a többi darab pedig szintén szivacsos.  Van még egy apróság. Az állítólagos megszilárdult láva textúrájú részen a textúráltságot jelentő felületi töredezettség meglehetősen finom: max. 3 cm-es  részletek, ami azért lávafolyás tetején megszilárdult réteg textúráltsági méretéhez képest igen kicsi.  A szivacsos réteg textúráltsági alapegysége pedig 1 cm körüli.

            Szóval nem igazán stimmel a látvány és a magyarázó szöveg. Elég "rejtélyesnek" tűnnek vulkanikus kövek a homokon...

            Éppen ezért  a kereső elméjű emberben rögtön felmerül valami homályos gyanú.  Vulkanikus kövek? Lávafolyás? Vulkán? ...

            Akárhogy nézzük a Spirit képtárát, akárhogy keressük, SEHOL NINCS LÁVAFOLYÁSRA UTALÓ KÉP.  EGYETLEN KÉPEN SEM LÁTHATÓ ANDEZIT VAGY BAZALT KŐZET,  ami azért a lávaömlés velejárója (legalábbis a Földön). Ha megvizsgáljuk tüzetesen az Mars Orbital Camera (MOC), vagy az MRO idevágó felvételeit, valamint tüzetesen átvizsgáljuk a Spirit képtárát, egy "apró" problémára akadunk a fenti magyarázatokat illetően: NINCS ÉS NEM IS VOLT VULKÁN A KÖRNYÉKEN!

            Arról persze még nem is tettünk említést, hogy ha ezek a fekete likacsos "kövek" vulkáni eredetűek lennének, akkor eléggé frissnek kellene lenniük, nem pedig évmilliós korúaknak, hiszen a finom likacsos szerkezetük nem maradhatott volna fenn ilyen sok ideig. Azt is megemlíthetnénk, hogy ha az előbbi képhez tartozó magyarázatban említett felszínű "kő" valóban egy lávafolyás felszíni megkeményedett táblájának töredéke lenne, akkor azért látni kellene lávafolyást is valahol, hiszen a lávafolyás megkeményedett felszíni táblái nem kerülnek nagyon messze a folyástól. De nincs lávafolyás....

            KÖVET LÁTUNK EGYÁLTALÁN?

 

            A válaszom: SZERINTEM NEM!

 

 

            Véleményem szerint egészen más dolgot látunk.

Ahhoz, hogy felismerhetőbb legyen, mit is láthatunk a Spirit képein fekete "kövek"-ként, nézzünk meg néhány ilyen "kőről" készített képet térhatású képként és nagyítva.

 

 

            Ez a képrészlet a második NASA-féle kép eredetijének felső részéből kivágott és nagyított kép. A kék nyíllal jelölt alakzat igen érdekes: egy meglehetősen sima felületű, de kis domború felületekkel rendelkező rétegen helyezkedik el egy igen porózus, szivacsos struktúrájú réteg. Teljesen olyan, mintha az alsó réteg megolvadt, majd megszilárdult volna, a felső réteg viszont teljesen elkülönül szerkezetében.  Alapos okunk van feltételezni, hogy az alsó és a felső rész nem azonos anyagból van, vagy ha igen, akkor az alsó rész egyoldalú hőhatás következtében megolvadt, és megváltozott ez eredeti struktúrája. Azaz véleményem szerint lehetetlen, hogy a szivacsos struktúrájú rész a sima felületű részből "habosodott" vonal fel, legfeljebb a szivacsos struktúrájú rész olvadhatott meg részlegesen. De ez utóbbi sem biztos. Az viszont bizonyossággal kijelenthető az előbbiek miatt, hogy a kék nyíllal jelölt alakzat nem megszilárdult láva. Az alakzat lényeges mérete (mivel töredék) a magassága: a szivacsos szerkezetű rész kb. 15 cm vastag.

            Teljesen hasonló méretű a kizárólag szivacsos struktúrát mutató, sárga nyíllal jelölt darab: a  felszíntől számítva kb. 16 cm a magassága.

 

 

A következő kép is furcsa kettősséget mutat:

 

 

            Az ezen látható fekete likacsos alakzat (kék nyíllal jelölve) szintén egy simább  textúrájú részből és a hozzá kapcsolódó szivacsos struktúrájú részekből áll. Mellette és mögötte csak szivacsos darabok hevernek. Az alakzat jobbszélén szintén megfigyelhető egy sokkal simább felületű részlet, mint egy olvadásnyom. Ezen a képen már észrevehető, hogy a szivacsos struktúra sok nagyon hasonló egységből áll. Ha jól megfigyeljük, akkor a textúrálási egységeknek bizonyos mértékig szabályos formáját is megláthatjuk.  Érdekes a mérete: a hossza 45-50 cm, a szivacsos struktúrájú jobboldali végének a  szélessége és magassága egyaránt 13 cm körüli.  Sajátságosan közeli méret az előző képen talált darabok méretéhez.

 

 

            A következő kép szintén igen érdekes:

 

 

            A kék nyíllal jelölt alakzatot egyes elemzők afféle kőhalomként azonosítják, holott a méretei ahhoz nagyon kicsinyek: szélessége kb. 30 cm, magassága (vastagsága) pedig 15 cm körüli! Figyeljük meg, hogy eddig is hasonló értékeket találtunk a fekete szivacsos "kövekre".  A képen látható szivacsos struktúrájú alakzat teljesen ugyanabból az anyagból álló töredék, mint amiket az eddigi képeken láttunk, de egy további fontos jellemzőt észlelhetünk: anyagának határozott szerveződésű struktúrája van, és meglehetősen egyenletes egységekből áll.

 

 

Az utolsó két szemléltető képen ez a szerkezet nyilvánvaló:

 

 

            Ezen a képen látható, hogy a szivacsos szerkezetű anyag egy üreget ("csövet") vesz körül. A következő nagyított képen pedig láthatók az egyes textúrálási egységek is:

 

 

            Látható, hogy a texturálási egységek egymást részlegesen átfedve, de egymáshoz rögzülve egy meglehetősen likacsos térbeli szövedéket képeznek. Nem térnek el igazán méretben egymástól, ismétlődő jellegű formájuk van, egészen vékony anyagrétegek figyelhetők meg az egyes texturálódási egységeken, ezért mesterséges anyagra gondolhatunk.

 

            Mindezek alapján gondolom, hogy helytálló a nemleges válaszom arra, hogy követ látunk-e.  Sokkal inkább egyezik ez a struktúra és előfordulási mód egy  hőszigetelő szerkezeti anyag képével.  Ez az anyag eléggé merev, és feltehetőleg a nálunk gyakran használt  poliuretán vagy polisztirol habnál jóval nagyobb térfogatsúlyú lehet. Úgy tűnik, valamilyen 15 cm-hez közeli vastagságú héjalásokban használhatták, mert  sok ilyen darab vastagsági mérete  közeli ehhez ez értékhez.  Persze az is elképzelhető, hogy  olyan szilárdságtani jellemzőkkel rendelkező anyagról van szó, amelyiknek a jellegzetes törési értéke gyakran ezt a méretet adja. A Spirit képein látható kisebb méretű ilyen anyagdarabok feltehetőleg ezeknek a lemorzsolódása során is keletkezhettek.

            Igen sok helyen, elég nagy területen szétszórva találhatók a darabok,  de elég jól körülhatárolható területen. A Bonneville kráter környékén  és a síkságon a Columbia Hills-ig egyáltalán nem fordul elő,  de a Columbia Hills déli lejtőjén, amely a Home Plate felé lejt, már  egyre több látható. A legsűrűbben a Columbia Hills lába és a Home Plate közti szakaszon van szétszóródva, de a Home Plate-en is található bőven.  Önkéntelenül is beugrik a tanulmányom első részében írt  eszmefuttatás a Spirit útvonalválasztásáról, meg a  kijelölt "corridor of interest"-ről. 

            Úgy tűnik , a "fekete kövek rejtélye" csak mesterséges, nem is rejtély, hanem rejtés.  Véleményem szerint egy vagy több nagyobb méretű tárgy hőszigetelő szerkezeti anyaga valamilyen oknál fogva apró darabokra tört és szétszóródott. Hogy ez mi lehetett, arra nem tudok felelni.

Arra sem tudnék felelni, hogy ez a tárgy a felszíni műtárgy volt vagy esetleg a légtérbe érkező repülő tárgy.  De funkcióját, a hőszigetelést tekintve, szinte bizonyos, hogy egy élhető teret határolt.

 

A következő fejezetben láthatók olyan képek, amelyek egyfajta verziót esetleg alátámasztanak, de nem egyértelműen.

 

 

 

 

 

EGY ESETLEGES KATASZTRÓFA JELEI

 

           

 

            A korábbi részekben sok olyan képet lehetett látni, amely ha nem is teljesen világosan, de tartalmában utalt arra, hogy esetleg valamilyen szörnyű katasztrófa történt. Ezért is részleteztem az előző fejezetben a fekete szivacsos anyagból álló alakzatok kérdését, mert véleményem szerint összefüggés lehet a létük, a szétszórtságuk és egy lehetséges katasztrófa között. Hogy pontosan mi történhetett, hogyan történhetett, az a képekből ki nem derül, de sok jelét, következményét láthatjuk és láthattuk. (gondoljunk a széttört oszlopokra, szobrokra, szétszóródott tárgyakra, betemetődött emberalakzatokra stb.)  A következőkben olyan felvételeket mutatok, amelyek elgondolásom szerint elég egyértelműen köthetők valamilyen katasztrófa-eseményhez.

 

FIGYELEM! A KÖVETKEZŐ KÉPEK KÖZT KELLEMETLEN LÁTVÁNYT NYÚJTÓK IS LÁTHATÓK!

 

 

 

            Itt valami vagy valaki nagyon szénné égett a Columbia Hills oldalában. A környezetében sehol sincs ilyen fekete alakzat, csupa fehér és világos kőzet  látható. A sárga nyilakkal jelölve eléggé felismerhető két végtag, amely ujjakkal kapaszkodik a kiálló kőbe.

 

 

A következő kép sem nyugalmasabb látvány:

 

 

            A kék nyíllal jelölt alakzat (szerintem kettő is), nagyon hasonlít egy teljesen megégett emberszerű testhez hasonló formára, amely egy világosabb felszíni részleten fekszik. Méreteiről nem érdemes szót ejteni, mert megégéskor a test összezsugorodik, egyébként kb. 120-130 cm hosszúra tehető.

A képen látható színhelyen más lelet is katasztrófára emlékeztető jellegű. Ez a helyszín a Columbia Hills déli lejtőjén található.

 

 

A következő helyszín sincs messze innen, a Home Plate felé vezető útvonalon találjuk:

 

 

            Figyeljük meg a képen a sárga nyilakkal jelölt alakzatokat! Ezek szemmel láthatóan nem kövek, hanem valamilyen berendezés vagy összetett szerkezet széthullott részei.  Nézzük meg alaposan a kék nyíllal jelölt alakzat mögött, a háttérben levő szürke alakzatot! Az bizony nem tereptárgy, hanem valamilyen szétroncsolódott szerkezet maradványa. Feltűnő a közepénél levő sima felületű tengelyszerű alakzat, és az attól jobbra lévő kissé cakkos szélű táblaszerű felület.

 

 

            A kék nyíllal jelölt alakzat külön is érdekes. Sajátos formája van, ezért ki is nagyítottam, és a kontrasztviszonyokat feljavítottam. Íme az eredmény:

 

            A kék nyíllal jelölt alakzat szemmel láthatóan egy sisak, amelynek az ablakára a sárga nyíl mutat. Nem kell hozzá fantáziálni, hogy ez micsoda: ez bizony egy sisakban levő, fekvő helyzetű holttest fejrésze. A test a fehér nyilakkal jelzett felületű, szabálytalan alakú burokban helyezkedik el (ld. az előző képet!). Ez afféle hőszigetelő buroknak látszik, de nem lehet pontosan megállapítani, hogy mi.  Amúgy a sisak méretei: az ablaka kb. 25 cm átmérőjű, a sisak szélessége (a rövidülés becsült figyelembevételével) kb. 30-34 cm, a sisak hossza (az ablaktól a tarkórészig) kb. 35-40 cm. A sisak formája hasonlít az Apolló program űrhajósainak sisakjához, bár nem pontosan olyan.

 

 

A háttérben levő roncsszerű alakzat képe az alábbi:

 

 

            A kék nyíllal jelölve a képen a sima felületű, tengelyszerű rész, sárga nyilak fogják közre azt a táblaszerű, síkfelületű részletet, melynek a cakkozott végét fehér nyíl mutatja. Egészen bizonyosan nem természetes alakzat, valamilyen gépezet, szerkezet roncsdarabjai lehetnek.

 

 

Nézzünk egy részletet az ominózus Sol731-es nap egyik képéről, amely képen több különös alakzatot láthattunk már: a fekete női kalapot, a szemüveges, homokba temetett fejet, a hosszúkás fekete szivacsos alakzatot stb.

 

 

            Az alakzat igen furcsa. Első pillantásra egy kőnek tűnik, aztán egy domborműnek, és csak hosszas, körültekintő vizsgálódásra mutatja meg magát igazán: egy csonka test-forma alakzat  felső része. A test valamilyen alatta levő anyagdarabon nyugszik, szerintem rokon azzal, amit az előző képeken a sisakos alakzat körül láthattunk. Ebben a nagyításban és ilyen kontraszt mellett előjön az alakzat térbelisége: a kék nyíllal jelölt rész a feje, láthatóan kiugrik az álla , jól látszik a jobbfüle, az orra, a szájvonala, a szemei , a homloka. Jól kivehető, hogy a mellkasán egy sérülés van, és a jobb keze csonkolódott. Az alak kb. mellkas alatti résztől csonka, az alsótest nincs kivehető formában a képen, talán e kép jobbszélén, tőle távolabb lehet esetleg az, de nem azonosítható. Az alakzat jobbszélén látható egy kiugró vékonyabb, rúdszerű valami, nem lehet azonosítani, hogy mi. Az, hogy ez emberszerű élőlény volt vagy esetleg bonyolult emberszabású szerkezet, nem tudom.  Mindenesetre ez a kép is beleillik a katasztrófa következmények sorába. És most itt álljunk meg egy kicsit.

 

 

            A megadott időbélyegű kép tanulmányozása közepette kiderült, hogy geometriailag HIBÁS! Sőt, az ezen a helyszínen készült több más kép is azt a furcsa tulajdonságot mutatja, hogy nem lehet fedésbe hozni a sztereo képpárokon  bizonyos, nyilvánvalóan egy helyen levő alakzatokat. Utánajártam, s kiderült, hogy a kép előterében levő homok nagy valószínűséggel "virtuális homok", utólag fedtek le vele valamit, feltehetőleg fontos részletet. Miből látszik az, hogy geometriailag hibás a kép? Nézzük meg az eredeti teljes képet:

 

           

            Figyeljük meg,  hogy a kép felső részén látszik az égbolt és a távolban egy domb teteje. Ez azt jelenti, hogy a kamera optikai tengelye a vízszinteshez képest 0 és -8 fokos szög közötti  szögben áll. Ne feledjük, a panoráma kamera látószöge 16^o, tehát ha az optikai tengely -8^o-ban állna, akkor lenne a látómező felső határát jelentő sík vízszintes, azaz a horizonton  nem látszana az égbolt (pláne nem ennyire). Ha abban a  helyzetben lenne a kamera, a kép alsó széle 5,2 m-re lenne a kamerától. Viszont, ha megmérjük a bal- és jobbkamera képeltolódását a kép alsó szélén, akkor abból 3,5 m adódik! Ami azt jelentené, hogy a kamera optikai tengelyének még lejjebb kellene állnia, és a kép felső széle a szemközti kis dombocskában kellene, hogy legyen. Ez viszont nem így van, és ez az ellentmondás csak abból adódhat, hogy az eredeti kép alsó részére "rákentek" (pl. montíroztak) egy ilyen erősen homokos képrészletet, de rosszul, helytelen képeltolással!  Amiből gyanítható, hogy az eredeti képen itt volt valami, de a NASA "művészei" eltüntették. 

            Ezt a "virtuális homokozást" még két dolog teszi nyilvánvalóvá.

Az egyik, hogy 3.5 m távolságból egy homokos felületen a homokszemcsék nem látszódhatnak  (pancam optikai felbontása ezen a távon kb. 1mm/pixel!), ezen a képrészleten viszont igencsak látszanak, ami több pixeles méretet jelent (A képen a homok szemcsézettség átlagos mérete 4 pixel, azaz 4 mm lenne. Ez a méret nem  a homoknak megfelelő szemcseméret, pedig egészen nyilvánvaló, hogy a kép előterében látható halom homokhalom).

A másik dolog egy másik baki:  ennek a felvételnek a "testvére", azaz a pásztázó fényképezésben a megelőző pozíciójú kép,  tartalmazza ennek a homokvonulatnak a folytatását, de annak a képnek a jobbszélén levő homokgerinc nem folytatható ezzel a képpel, hanem észrevehető szögben megtörik, holott a két kép széle (ennek a balszéle és a megelőző jobbszéle) átlapolásban vannak egymással! Az átlapoláskor látható, homokgerincen túli alakzatok ugyanazon szög alatt láthatók a két képen, csak a homokgerinc törik meg.

Szóval, alapos a gyanú, hogy lenne még valami a képen, de azt nem hozták nyilvánosságra.

Könnyen lehet, hogy az eltakart látvány egyértelműbbé tenne katasztrófára utaló jeleket.

 

 

Található még néhány kép a képtárban, amely szintén katasztrófa-eseményhez köthető tartalmú, ezek közt van olyan is, mely kifejezetten roncsot vagy roncsdarabot mutat.

 

           

            Ezen a képen, mely érdekes módon a Columbia Hillsre való felkapaszkodás közben készült, egy kifejezetten roncsdarab formáját mutató alakzatot láthatunk. A kék nyíllal jelölt darab felülete egy kicsit "pikkelyes", határozottan trapéz formája van, és a sárga nyíllal jelölt részen valamiféle csatlakozó vagy rögzítő szerelvény figyelhető meg. Teljes mértékben nem természetes, hanem mesterséges alkotás. Engem valamiféle repülő szerkezet egy darabjára emlékeztet, de természetesen más funkciója is lehetett. Bizonyos, hogy teljesen rendellenesen került ide, a környékén sehol nem látható hasonló alakzat vagy más roncsdarab forma.  Méretei a következők: hossza 80-90 cm, szélesebbik vége 45-50 cm, rövidebbik vége 25-30 cm, magassága 35-40 cm. Figyeljük meg, hogy a szélesebbik végével párhuzamosan egy lemezszerű alkatrész is látható.

 

 

A következő kép a Home Plate és a Low Ridge között készült.

 

            A kép kék nyíllal jelölt részlete első pillantásra egy, a felszínből kiugró szikladarabnak néz ki. Figyelmesebb vizsgálódás után több fura részletet lehet észrevenni, amely a  "szikla" verziót azonnal elvetik, de még így is úgy tűnhetne, mintha egy szobordarab lenne: egy hatágú csillagot a szájában tartó "sárkányfej".  Nagyítsuk fel kellőképpen, és máris más a helyzet:

 

 

            A kék nyíllal jelölt részek ekkor már sokkal inkább valamiféle műszaki berendezés darabjait mutatják. Pl. a legalsó egy dobozféle egységre mutat, a "hatágú csillag" nem is az, hanem a tőle jobbra levő szögletes részletekkel rendelkező formákhoz kötődő, szintén szögletes darab, és a fölöttük levő "szikla" teste valójában több egyenes vonallal határolt, szögletes részletek halmaza. A sárga nyilakat követve szintén hasonló részleteket figyelhetünk meg.  A hosszas szemlélődés után az a benyomásom alakult ki, hogy egyáltalán nem kőzetet látunk a képen, hanem sokkal valószínűbb, hogy egy törmelékkel, porral  befedett roncsot. Valamilyen berendezés roncsáról lehet szó, amely vagy a talajba fúrodott, vagy utólagosan szóródott rá egy csomó törmelék.

 Méretei tekintélyt parancsolóak: hossza (ld. a teljes képet) 16-17 m, szélessége 4-4.5 m,  a "hatágú csillag" pl. 70-80 cm átmérőjű, a legalsó kék nyíl által mutatott dobozszerű alakzat  pedig 60-65 cm széles és ugyanilyen magas is.

 

Könnyen lehetséges, hogy ennek a roncsnak köze van a képeken látható katasztrófa-következményekhez.

 

 

Roncsot a Home Plate oldalában is látott a Spirit:

 

 

            A gyanútlan szemlélő csak egy domború sziklaformációra gondol első pillantásra. Kellő nagyítás után és térbeli kép nézésekor rögtön más lesz a helyzet: a kék nyilakkal jelölve jellegzetes mesterséges szerkezetek maradványait mutató alakzatok tűnnek elő. Figyeljük meg a kép balszélén, a lejtőn heverő holmit : az is valamilyen  összegörbült forma. A legfelső kék nyíl pl. egy szögletesen kiugró, felül íves részlettel rendelkező, alul pedig hasábszerű alakot mutató formára mutat, de a darabokat beborító törmelékhalom teteje sem a környező természetes felszíni formációk jegyeivel rendelkezik.

Egyébként ha ennek a helyszínnek a környezetében készült képeket vizsgáljuk, többön is különféle, be nem azonosítható mesterséges alakzatokat, tárgymaradványokat találhatunk. E tanulmány keretében nem kívánom ezeket egyenként végigvenni, de a vállalkozó kedvű Olvasó belevetheti magát a felkutató vizsgálódásokba: sikerrel fog járni.

 

 

És végül két kép a Home Plate-ről a SOL 1359 helyszínéről:

 

 

            Igen érdekes látvány. A kék nyilakkal jelölve különféle tárgyak, csomagszerű alakzatok láthatók. A legfelső kék nyíl egy gömb alakú alakzatra mutat, a jobboldali kék nyíl egy csomagszerű valamire, amiből kilóg egy hasáb alakú tárgy, a legalsó kék nyíl pedig szintén valamilyen csomaghoz hasonló alakzatra mutat.  Nagyon érdekes a sárga nyíllal jelölt alakzat. Teljesen hasonló egy olyan ember formájú alakhoz, amely a talajra borult arccal fekszik, és a jobbkarja maga alá van gyűrve, a balkarjára pedig támaszkodik. A feje félre van billenve, és elég jól látszik a ruha gallérja, valamint afféle vállvédő is a vállain. A dolognak csak az a szépséghibája, hogy az alak méretei a jobb- és balkamera képének eltolódása alapján elég kicsinyek:  a "feje" kb. 10 cm átmérőjű, a "vállszélessége" pedig kb. 23 cm. Ezek a méretek nagyjából a földi ember méreteihez képest feleakkorák.

 

 

            Kicsit részletesebben:

           A képen sárga nyíllal jelölve az alakzat "feje", és fehér nyilakkal a "vállai" valamint a "karjai". Valóban nagyon hasonlít egy fekvő test alakzathoz, és ilyen értelmezés esetén a  következőket lehet látni.

           Az alakzat egy kis dombocska túloldali lejtőjén helyezkedik el, a "feje" a kamera felé mutató pozícióban, arccal a talaj felé; az alakzat "balkarja" könyökben behajlítva, és az alkarra támaszkodik, a "jobbkar" a test elé begyűrve. A "vállakon" valami vállvédőszerű forma látható, a "jobbvállon" pedig az előző részben bemutatott sötétruhás alak vállán mutatkozó tárcsaszerű alakzathoz hasonló ismerhető fel.

 

            Érdekességképpen azért visszautalnék az előző részben (az "emberszabású alakzatok"-ról szóló részben) mutatott két kisfejű alakzatra a Bonneville kráter lejtőjén: azok is ilyen kis méretű fejformát mutattak.  Annyit még meg kell jegyeznem, hogy a képen semmilyen geometriai rendellenességet nem találtam: a 0 parallaxisos vonal megvan, ellentmondó szögállás és távolság nem tapasztalható.

   

 

A következő kép szintén egy roncsot mutat:

 

 

            A helyszín ugyanaz,mint az előző képnél, és ez a roncs a fekvő alak formától jobbra látható a teljes képen, néhány méterre tőle. A kék nyilak különféle görbült és küllősen elhelyezkedő részletekre mutatnak, a sárga nyíl pedig egy középpontosan elhelyezkedő, kiugró valamit, mintha tengely lenne. Nem túl nagy méretei vannak: hossza 70-80 cm (erről a képről a jobbszéle lemaradt), keresztmérete pedig 35-40 cm. Érdemes megtekintenie az Olvasónak a teljes képet is, nagyon tanulságos. Akinek kedve van hozzá, böngésszen a helyszínen: nagyon sok olyan leletre fog bukkanni, ami elgondolkodtatja, vagy valamely gondolatmenet továbbfűzéséhez segítséget ad.

 

           Láttuk tehát, hogy a Spirit által felkeresett helyszíneken igen sok olyan alakzatot, képződményt láthatunk, amelyek megerősítenek egy katasztrófa-eseményhez köthető gondolatmenetet. A mostani fejezetben bemutattam egy lehetséges gondolatmenetet támogató képsorozatot, de nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy "fent" vagy "lent" lezajlódott katasztrófáról lehet-e szó. Lehet egyik is, másik is, de lehet mindkettő is.

 

 

 

            Az eddigi képek vizsgálódása során mindig a lábunk elé néztünk: azt vizsgálgattuk, mi látható a Spirit közelében. A most következő szakaszban emeljük feljebb a tekintetünket:

 

 

 

 

NÉZZÜNK MESSZIRE!

 

 

 A SÍKSÁG "REJTÉLYE"

 

         Ezt a hangzatos, kissé bulvár ízű címet azért adtam e szakasznak, mert mint az első rész bevezetőjében írtam, a Columbia Hills-től nyugatra elterülő többé-kevésbé sík területről a Spirit képgalériájában nem nagyon  találunk éles, részleteket is tartalmazó képet. Holott, ha a kamerák specifikációját megnézzük, a navigációs kamera mélységélessége a 0.5 m-től végtelenig tart, a panoráma kameráé pedig 1.5 m-től a végtelenig. Ez a kicsiny optikai nyílással  függ össze, és azt jelenti, hogy a képeken a kamerától ezen távolságtartományon belüli tárgyakról készült kép az emberi szem számára éles, azaz a legkisebb értékes képrészlet látószöge sem haladja meg normális szemlélési távolságból az 1 ívpercet. Ez például a gyakorlatban azt kellene, hogy eredményezze, hogy a pancam képein olyan tárgyat élesen kell látnunk, amelynek távolsága a kamerától 100 m, és legkisebb jellemző részlete 55 mm! (navcam képeken pedig ugyanez az érték 160 mm)

            A képeket szemlélve azonban látnunk kell, hogy egyáltalán nincs így. Azokon a képeken, amelyek a "síkságot" tartalmazzák, nagyon jellemzően megfigyelhető, hogy a képeken a közelebbi részletek élesek, de a síkság képe és minden részlete elmosódott, még a homokdűnék és a a kráterek is, amelyek azért mégiscsak hatalmasak az előbbi méretkövetelményhez képest. Ez a kamera bemozdulásától nem lehet, mert az éppen ellenkező elmosódást eredményezne: a közelebbi tárgyak lennének elmosódva és a távolabbiak élesebbek maradnának. A kamerák specifikációja szerint és az előbbi gondolatmenet alapján a síkság felületét meglehető részletességgel kellene látnunk a felvételeken, így teljesen megalapozott lehet az a megállapítás, hogy a felvételek manipuláción estek át, és a síkságot tartalmazó részleteket szándékosan elmosták. Nem lehet cáfolni e feltételezést azzal sem, hogy a síkság felett porfelhő kavarog, vagy pára gomolyog, mert ez lehet, hogy egyszer-egyszer igaz, de évekig nem lehetséges! Ez az elmosás egyébként néha már a nevetségességig aggályosan van végrehajtva, például az alábbi navcam felvételen láthatóan.

           

 

            Egyébként ha képprocesszáló programmal elkezdjük nagyítani ezeket a képeket, kiderül, hogy a síkság képe egészen más mintázatot eredményez egy bizonyos nagyításon túl, ami szintén az utólagos elmosásra utal. Ezen a navcam felvételen például a síkságot ábrázoló terület ún. "vizesüveg" mintázatot mutat.

            Jogos tehát a címben a "rejtély" szó: a NASA feltehetően valamit el akart takarni a kép avatatlan szemlélője elől.

            Mégis találtam néhány olyan felvételt, ahol "aludt a cenzor", talán ez a válasz a "rejtélyre".

 

 

EGYSZER-KÉTSZER FELLIBBEN A FÁTYOL..

 

 

            Az első bemutatott képet a Columbia Hills-re felfelé mentében készítette a Spirit. Nem feltűnő, de igen markáns alakzat a síkságon.

 

 

            Én ezt csak egyszerűen "bunkerbejárat"-nak neveztem el a kék nyíllal jelölt alakzatot, bár valószínűleg nem az. Mesterséges építmény: a felénk eső oldala trapéz keresztmetszetű, kb. 5 m alaphosszal és kb. 1.5 m felső hosszal, a magassága pedig kb. 2 m. A jobb oldala sötét, de nem árnyékban van, hiszen a Nap felülről süt, hanem azért sötét, mert üreges. Figyelmesen szemlélve látható is, hogy  a távolabbi oldalfal felszínnel érintkező részét megvilágítja a Nap. Ez a műtárgy kb. 5-6 m széles lehet, figyelembevéve a becsülhető rövidülést. A közölt méretadatok akkor heytállóak, ha az építmény a kamerától 1 km távolságra van. (Ez nagyjából meg is felelhet a valóságnak a képek eltolódása alapján).  Hogy ez az építmény mi lehet, nem tudom megállapítani. Lehet valóban a felszín alá vezető bejárat, épületmaradvány, valami útvonal lezárása stb.

            Felhívnám a figyelmet a sárga nyíllal megjelölt terepalakzatra: az erősen kiugrik a felszínből, semmiképpen nem egy természetes kődarab, sokkal inkább oszlop vagy kisebb toronyszerű valami. Meglehetősen távol van a kamerától (legalább 2-3 km-re), így  jelentősen a felszín fölé kell emelkednie, hogy ennyire látszódjék. Erre a képre  nem fért rá, de van a kép balszélén látható (jó messze lévő) domb balszélén is egy hasonló oszlopszerű kiugrás.

 

 

A következő képen szerintem az illetékesek nem vették észre, hogy mit lehet látni a távoli dombvonulat oldalában.

 

 

            A kék nyíl is és a sárga nyíl is egy-egy csillogó kupolaszerű alakzatra mutat. A kék nyíllal mutatott kupola egészen feltűnően különválik a felszíni formáktól: láthatóan kiugrik a mögötte levő felszín vonulata fölé, és egészen fehéres csillogó a felülete. A sárga nyíllal mutatott kupola egy kis felszíni mélyedésben látható, egy kicsit magasabb dombgerinc előtt. Távolságuk kívül esik a panoráma kamera képeltolódása alapján kiszámítható tartományon, viszont a méretüket (látószögüket) meg lehet mérni: mindkettő átmérője 20 pixel, ami azt jelenti, hogy a valódi méretük függ a távolságuktól függően 5.5 m  kilométerenként (azaz, ha a Spirittől 1 km-re vannak, akkor az átmérőjük 5.5 m, ha 2 km-re, akkor 11 m és így tovább..). A NASA  azt írja a Spirit's West Valley Panorama c., sajtó számára kiadott kép kommentárjában, hogy a (Home Plate-től) távolabbi  dombvonulat kb. 8 km-re van a rover helyétől. Ebből azt lehet becsülni, hogy az ezen a képen látható vonulat 2-3 km-re lehet, így a kupolák mérete 11-17 m-re tehető.

 

 

A következő kép már a Columbia Hills nyugati pereméről  készült. Az eredeti kép (kicsinyítve) az alábbi:

 

 

            Így szinte semmilyen részlet nem látható, annyira sötét. Valószínűleg ez tévesztette meg az illetékes "művészt", mert nem csinált vele semmit. Pedig nézzük csak! Ha a megvilágítást és a kontrasztot feljavítjuk, igencsak érdekes dolgot láthatunk:

 

 

            A sárga nyíl valamilyen hosszúkás, a síkság felszínéből kiemelkedő alakzatra mutat, a piros nyíl pedig egy nagyon is határozott alakot mutató nagyméretű tárgyra. Egy olyan tárgyat láthatunk, amely egy központi gömbből és körülötte több (a képen 3 vagy 4 db látszik, de feltehetőleg még takarásban is van) kisebb gömbszerű alakzatból áll. Jól észlelhető, hogy a tárgy jobboldala a felszín fölé emelkedik, a baloldala pedig érintkezik vele. A tárgy vetett árnyéka is látható a felszínen. A központi gömb átmérője kb. 20 pixel, a kis gömböké kb. 10 pixel, az egész formációé pedig kb. 45 pixel, tehát a tényleges méretük 5.4 m/km,  2.7 m/km illetve 12 m/km. Ez az alakzat is kívül esik a pancammal lehetséges távolságmérési tartományon. A távolsága a Spirittől szerintem 2 km körül lehet, figyelembe véve azt, hogy a Spirit a Bonneville krátertől ebben a pozícióban kb. 2.5 km-re áll.

 

 

            A gömbökből álló tárgyat megnézhetjük nagyobb nagyításban illetve térhatásban is az alábbi képeken:

 

 

            Vajon mi lehet ez? Számomra úgy tűnik, hogy ez is lehetett az egyik ok, ami miatt a síkságot ábrázoló képrészleteket rendszeresen elmosták. A formája és a mérete alapján  közlekedési eszköz is lehet. Külön érdekessége a dolognak, hogy ez a tárgy a Home Plate nyugati széléről készített felvételeken (kb. a SOL 780 után) már sehol nem látható, holott a Home Plate szélén álló kamera a síkságot pásztázó fényképezés alkalmával kellett volna, hogy lefényképezze, ha ott van. Feltehetőleg eltávozott vagy elvitték a helyszínről.

 

 

            Ugyanezen a napon, ugyanezen helyről készítette a Spirit a következő képet is.

 

 

            Van néhány érdekes dolog a képen, ezekből hármat jelöltem meg. A kék nyilak egy-egy jókora gömb alakot formázó alakzatra mutatnak, míg a sárga nyíl egy szokatlanul egyenes, a felszínből keskeny gerincszerűen kiugró formációra hívja fel a figyelmet. A sárga nyilas alakzat nem biztos, hogy természetes eredetű, ugyanis túlzottan egyenes, semmilyen más ilyen forma nincs a környezetében, és tőle jobbra, vele érintkezve egy határozottan négyszögletű sötét folt látható.  A gömb alakzatok véleményem szerint mesterséges eredetűek. Erre utal az is, hogy a jobboldali gömb érdekes pántolással körbe van véve. Ez a következő, nagy kontrasztú képen igen jól látszik:

 

 

            E képen a baloldali gömbön is látható egy hasonló pántolás. A jobboldali gömb átmérője 5.4 m/km, a baloldalié pedig 4.9 m/km. Távolságuk szintén túl van a pancam méréstartományán, de kb. a fele lehet, mint az előzőekben látott több gömbből álló tárgyé.  Egyébként ennek a képnek is az eredetije meglehetősen sötét. Azt kizártnak tartom, hogy a gömbformát mutató alakzatok homokdűnék lennének, azokra ugyanis  a fokozatosan a felszínhez simuló vonalvezetés jellemző, ezek viszont kifejezetten gömbre jellemző körvonalakat mutatnak.

 

            Az utolsó képek nagyon meghökkentőek.

Kifejezetten értelmes lények létezési helyére valló alakzatokat láthatunk rajta. Az eredeti kép meglehetősen gyenge kontrasztú, lehet, hogy ezért maradt  így. Ugyanis a képen látható tájat mutató más képeken az ezeken a képeken  látható formákból gyakorlatilag nem lehet felismerni semmit, annyira el vannak mosódva.

 

 

            A képen kék nyíl mutat egy jókora, kissé harang alakú, kupolaszerű alakzatra. Ebből az alakzatból egészen tisztán láthatóan emelkedik ki a két "árboc", valamiféle rúdszerű alakzat (fekete nyilakkal jelölve). Még az "árbocoknak" és a kupolás alakzatnak a találkozásában levő talapzat is látszik.  Sárga nyíllal pedig egy furcsa tárgyat jelöltem meg: olyan, mint egy alapzatra helyezett, elég vastag oszlopon levő, felfelé néző nagy tányér. Erről nekem valamiféle kommunikációs eszköz jut az eszembe: antenna vagy radar vagy ilyesmi. A két objektum közt egy félkör keresztmetszetet mutató műtárgy látható.

 

 

           A  jobbkamera képe egyedül is elég élesen mutatja ezeket a (mű-)tárgyakat.

 

 

            Itt a jobb láthatóság kedvéért  három sárga nyíllal fogtam körbe az "antennatornyot". A kék nyíl mutat a félkör keresztmetszetű műtárgyra, a kupola alja felől mutat a piros nyíl, és teljesen élesen látszanak az "árbocok".  A formációk méretei jelentősek:

            - a kupolaszerű alakzat alapjának átmérője 40 pixel, azaz kb. 11 m/km,  magassága 15 pixel, azaz 4 m/km,  az "árbocok" pedig 2.2 m/km  hosszúságúak

            - az "antennatorony" magassága 12 pixel, azaz 3.3 m/km, és a "tányér" átmérője is ugyanennyi

            - a félkör keresztmetszetű műtárgy átmérője 10 pixel körüli, azaz mintegy 3 m/km.

Hogy a tényleges méreteik mekkorák, az a távolságuktól függ. A korábban írtak alapján kb. 4 km-re lehetnek a Spirittől (a mögöttük látható domb van 8 km-re), így elég nagyméretű műtárgyakat láthatunk.

            Hogy mik ezek? Bizonyosan nem természetes felszíni formációk. Figyeljük meg a környező felszínt! Meglehetősen lankás, sík felületekből ugranak ki ezek az alakzatok. A "kupola" teljesen világosan láthatóan a körülötte látható terület felszínén helyezkedik el, annak nem része. Az "antennatorony" és a félkörös alakzat élesen különválik a felszíntől, más felületi jellemzőt mutat, és teljesen tisztán kivehetően a felszín fölé emelkedik a tetejük. Véleményem szerint építményeket, mesterséges szerkezeteket látunk.

Jelenlétük egyértelműen értelmes lények létezésére és tevékenységére vall. 

 

 

 

 

 

Próbáljuk meg összefoglalni:

MIT IS LÁTHATTUNK E TANULMÁNYBAN?

 

 

 

            Láthattuk az első részben, hogy komoly ellentmondás van a Spirit által készített fotók fényképészeti jellemzői és a hivatalos Mars-adatokból következő optikai jellemzők között. A Spirit fotói egy optikailag kellően sűrű és fényszóró légkörben készültek.

            Az első részben bemutatott Spirit fotókról megtudhattuk, hogy a képek tanúsága szerint a Spirit tartózkodási helyszínén a légkör nem kihalt. Sok olyan objektumot lehet rajtuk felfedezni, amelyek láthatólag mozognak, sőt egyik-másik határozott alakot is mutat. Látható volt egy olyan repülő objektum is, amelynek formája nagyon hasonlít a klasszikus "csészealj" formára, és  fénylő pásztát bocsát ki magából a felszín felé.

            A második részben a Spirit kamerája elé került érdekesebb formát mutató kövekről láthattunk gyűjteményt. Teljesen nyilvánvalóan mesterséges formájú szobordarabok, díszített kövek és rajzok, domborművek kerültek terítékre.

            A következőkben láthattuk, hogy a Spirit útján milyen rengeteg különféle, egyértelműen felismerhető tárggyal találkozott. Ezek közt egészen egyszerű mechanikai daraboktól kezdve a napi használati tárgyakon át (pl. sapka, kesztyű) az egészen különleges leletig (pl. űrhajós öltözék, önjáró roverszerű robot, sátor), járműszerű tárgyakig láthattuk annak bizonyítékát, hogy a Spirit fotói korántsem élettelen, elhagyatott helyen készültek.

            A tárgyi leleteket kiegészítették a különféle feliratok is, amelyeken valószínűleg sokáig el lehet vitatkozni, ha a NASA nem fedi fel a valóságot.

            Láthattunk két olyan felvételt is, amelyeken az élet lehetőségére utaló tartalom volt felfedezhető: egy féregszerű alakzat elmozdulása illetve határozottan vízre valló felületi hullámmozgás.

            A további részben egy kis csokorba gyűjtve találkozhattunk a fotókon egy-egy állatszerű élőlényre valló tulajdonságú alakzattal. Egyesek ismerős, mások teljesen ismeretlen formát mutattak. Kisszámú növényre emlékeztető alakzatot is megfigyelhettünk a képeken, majd a további fotókon  kifejezetten értelmes lényekre valló és emberszerű alakzatok  voltak felfedezhetők.

            A tanulmány utolsó részében két "rejtéllyel" találkozhattunk: a fekete szivacsos "kövek" kérdésével és a nyugati síkság fényképeken történt elmosásával. A tanulmány megoldást kínál a fekete "kövek"-re, és néhány képen fellibenti a fátylat a síkság elmosott valóságáról. Kiderül, hogy egy lehetséges koncepció szerint a Spirit katasztrófa-eseményhez kapcsolódó területet járt be, és a fényképeken szinte mindig elmosott síkságon és peremén értelmes lényekre valló alkotások, műtárgyak és felszíni alakzatok fedezhetők fel!

 

            Itt tartunk most, és itt tart a Spirit. A Spirit nem mozdul a Home Plate északi pereméről, alig készít képeket a nyilvános képtára számára. Lehet, hogy küldetése véget ért? Lehet, hogy csak vár valamire?  Lehet, hogy minden idejét és energiáját újabb keresésekre és információk beszerzésére fordítja, csak ezek nem kapnak nyilvánosságot? Nem lehet tudni.

            Teljesen jogosan eszébe juthat az Olvasónak, hogy voltaképpen hol készülhettek ezek a képek, amiket a tanulmányban láthattunk? Sokféle vélekedés elhangzott már: a Marson; a Földön; műteremben; egy része valós, más része hamis; az egész  képtár hamis fotókból áll; a Spirit nem is szállt le a Marsra stb.  Tagadhatatlan, sok ellentmondásos tapasztalatot szerezhetünk a fotók tanulmányozása során. Ilyen például a rover napelemei felületének viszonylagos tisztasága annyi év után, vagy bizonyos fém alkatrészek csillogása, holott azt várná az ember, hogy jól beporosodott. Vagy ilyen maga rover is: eredetileg mindössze 180 napra tervezték az élettartamát!!

És most? Csaknem a tízszeresénél tart, valahol az 1700-adik nap körül...

            Hadd írjam le ide az előzőekben felvetődött kérdésekkel kapcsolatban a gondolataimat és tapasztalataimat.

 

             Hol is készültek a fotók? Nem tudom,  de nagyon úgy tűnik, azonos helyszínen.  Megvizsgáltam aprólékosan a Spirit mozgásáról készült térképeket, a hozzájuk illeszkedő MRO orbitális felvételeket,  és kijelenthetem, hogy ezek összhangban vannak, be lehet azonosítani a Spirit útvonalának térképi terepalakulatait a felvételeken látható nagyobb terepalakulatokkal. Ha ez a Földön van, akkor teljesen összehangolt megtévesztési manővereket kellet végrehajtani, mind a Spirit, mind a MOC, mind az MRO képeit illetően. Ha a Marson van a helyszín, akkor nem kellett csinálni semmit.

            Valódiak-e a képek, vagy hamisak?  Vegyük figyelembe a következőket. Egy sztereo képpár esetén egy tárgynak a két képe  a két kamera közti távolság miatt  pozíció eltolódásban van egymáshoz képest, azaz az egyik képen más vízszintes koordinátájú helyen található, mint a másikon. Ez az eltolódás függ a kamrától való távolságtól. Továbbá látószög változás is létrejön: más szögből látszik a tárgy a balkamera számára, mint a jobbkamera számára. Ez pl. a tárgy jobb-és baloldalának eltérő képi megjelenésében látszik. Ezeken túlmenően a távolság és a látószög változása miatt távolságtól függően ún. perspektivikus alakváltozás is fellép: ugyanis a térbeli kiterjedésű tárgyat egy síkra képezi le az optika.  Ezeket a jellemzőket minden egyes képnél mesterségesen egyeztetni, kialakítani elvileg lehet, de rendkívül kényes feladat. Egy-egy kisebb eltérés rögtön zavart okoz a térbeli látványban. Mivel ilyenekkel rendkívül ritkán találkoztam (pl. a tanulmány jelen részében a SOL 731-es kép manipulálása), ezért az a véleményem, hogy a képek alapvetően valódiak. Ezzel nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy bizonyos képek bizonyos részeit "manikűrözhették" (ld. a síkság elmosása).

            Vegyük figyelembe a következőket!   A képeken több olyan tárgy illetve élőlény forma látható, amelyek itt a Földön ismeretlenek. Nem tartom valószínűnek, hogy ezeket az alakzatokat kitalálták "művészek", és megalkották a virtuális Spirit galériát.  Ez a tény is amellett szól, hogy a felvételek valódiak. Ha viszont arra gondolunk, hogy pl. ember forma alakzatok egészen valószínűtlen vagy értelmetlen körülmények közt  láthatók, akkor kénytelenek vagyunk fenntartani a megtévesztés lehetőségét is. De miért pont ember forma alakzatokkal akarná a NASA megtéveszteni a gyanútlan érdeklődőt? Nem lenne logikusabb és egyszerűbb valamilyen sivár kőzet képével?

            Miért tiszták feltűnően a Spirit egyes részei?   Szerintem ezzel teljesen szervesen összefügg az a kérdés is, hogy hogyan lehet az, hogy a tervezett élettartam csaknem tízszeresének letelte után is működik a rover?  Véleményem szerint a válasz minden bizonnyal közös. Két úton lehetne keresni a választ. Az egyik kicsit regényes: a helyszínen létező és mozgó értelmes lények segítik időnként a rover útját, karbantartást végeznek rajta stb.  Van ebbe az irányba mutató lehetőség: gondoljunk csak a feliratokról szóló fejezetben a "15>10" felirat taglalása során megemlített lábnyomra valló bemélyedésekre. Azokat biztosan nem a Spirit hozta létre, meg nem is egy kósza kő.

         De megadhatunk egy sokkal egyszerűbb magyarázatot is.  Gondoljunk bele, hogy a Spiritet a tudományosan ismert marsi körülményekre konstruálták. Az ismert hőmérsékleti és egyéb klimatikus viszonyokra, no, meg az ennek megfelelő igénybevételre. Szerintem ezért volt az, hogy eredetileg 180 napra tervezték a küldetést. Ha viszont a környezeti körülmények jóval kisebb igénybevételt jelentenek, akkor teljesen természetes következmény az, hogy a berendezés élettartama jelentősen megnő. Ha nincs olyan alacsony hőmérséklet, akkor az energiaforrást adó akkumulátor nem gyötrődik, és nem használódik el annyi töltése, ezt könnyebben tudja pótolni a napelem, még porosan is. Ha nincs akkora hőingadozás, akkor a berendezés külső részei, az illesztések és a mechanikai terhelésnek kitett részek nem használódnak el olyan gyorsan, nem beszélve arról, hogy kisebb energia szükséges a rover mozgatásához, kisebb energia szükséges a sikeres kommunikációhoz, stb. Ha nincs homokvihar, akkor  nem temetődik be a Spirit, sőt, ha tiszta levegőt fúj a szél, akkor az tisztítja a külső felületeket. Sőt, ha több energia marad az akkumulátorban, akkor jut energia arra is, hogy a Spirit külső porkefével tisztogassa magát (ilyet is beleépítettek!). Azt már csak félve merem leírni, hogy ha esetleg nem is olyan száraz az az időjárás, akkor....

 

 

            Erre az utóbbi felvetésemre hadd álljon itt egy kép:

 

 

            A sárga nyilakkal jelölt  részen bizony a felszínen járnak a felhők a Columbia Hills dombja közt...

 

 

            Zárásképpen hadd biztassam a kedves Olvasót: előbb-utóbb mindig kiderül az igazság. Csak munkálkodjon ki-ki rajta annyit, amennyi lehetősége adatik.

 

 

...ÉS BÓNUSZKÉNT:

 

 

TALÁNYOS  LELETEK

           

            Szinte kommentárok nélkül, hadd álljon itt jónéhány talányos kép. Tűnődhetünk rajta alaposan: MIT IS LÁTUNK?

 

Indulhat a fantázia, fellángolhat a kutatókedv.

 

 

 

No comment...

 

 

Hát ez meg mi?

 

 

Élőlény? Tárgy?..

 

 

Ej, mi a szösz?!

 

 

Jobboldalt: ez vagy valami, vagy megy valahova..

 

 

A sárga nyíl még elég könnyen azonosítható tárgyra mutat, de a kék nyilak mire is mutatnak? Beindulhat a fantázia...

 

 

Mi ez vagy ki ez?

 

 

Mintha egy emlékkő lenne táblácskával...

 

 

Önmagáért kérdez..

 

 

Az az izé, ott kékkel jelölve soha többet nem volt látható a képeken..

 

 

Csak nem romok azok ott kékkel jelölve?..

 

 

Nem ott szállt le a Spirit, az nem a leszállóegység, de nem is a hővédőpajzs. Az másfelé van..