Arany László: Az Ouija-tábla az ufókutatásban

Az Ouija(ejtsd: widzsi)-tábla, azaz „beszélő tábla” a nyugati országokban játékboltokban kapható. Azonban korántsem „játékszerről” van szó, hiszen a szellemvilág lakói mellett földönkívüliekkel is kapcsolatot teremthetünk általa. Természetesen, mint mindenféle spiritiszta eszköz alkalmazása esetén, a tudományosság érdekében,  többszörös ellenőrzés és kontrollkísérlet szükséges megbízható használatához.

A Ouija-tábla újkori története

1848-ban New York államban különleges dolog történt. Két testvér, Kate és Margaret Fox, sikeresen kapcsolatba lépett egy halott ügynök szellemével. Rögtön híressé váltak, s elindítottak egyfajta divathullámot, ami bejárta az Egyesült Államokat és Európát. A fent említett esemény tekinthető a modern kori spiritualizmus megszületésének.

Angol nyelvű beszélő tábla különböző szimbólumokkal.

Úgy tűnt, a nyugati világ is megérett a halottakkal való kapcsolat-tartásra. Spiritualista csoportok formálódtak mindenfelé és jelentős igény támadt azoknak az embereknek a felkutatására, akik rendelkeztek azzal a különleges képességgel, hogy a szellemvilág felé csatornák lehessenek. Ezek az emberek, akiket „médiumoknak” neveztek, révén különböző világok – az emberi világ és a szellemvilág – között teremtettek kapcsolatot, változatos módokat dolgoztak ki a szellemvilággal való kommunikációra. Ezek közül az egyik az asztaltáncoltatás volt.

Kevésbé zajos és félelemkeltő technika a szellemírás volt, ehhez kis kosárkát használtak, melynek egyik végéhez ceruzát rögzítettek. A médium rátette a kezét a kosárkára, érintkezésbe lépett a szellemvilággal, majd az entitás átvette az irányítást és leírta a túlvilági üzenetet. Ez a kosárka alakult át később a planchette-é (falapocska), egy sokkal finomabb eszközzé, a két görgőt és harmadik lábként ceruzát tartalmazó „jelzővé”.

A jelző, azaz a planchette.

Az elkövetkező évek az útkeresés jegyében teltek el, míg aztán 1886-ban a hírek egy újfajta és sokat ígérő beszélő tábláról szóltak, egy tábláról, melyen betűk és számok vannak, tartozékként a jól megismert planchette, ám ceruza nélkül, s mindennek használatához semmiféle különleges képesség sem kell. Az első bejegyzés a Találmányi Hivatalban 1891. február 10-re datálható, Elijah Bond és társai, Kennard és Maupin, neve alatt. Állítólag Kennard adta neki a Ouija-tábla nevet, a szó egyiptomi jelentésére hivatkozva (talán már legalább 5000 évvel ezelőtt is ismert volt az Ouija-tábla?), ám ezt nem sikerült igazolnia, viszont a beszélő tábla többször nevezte magát ezen a néven, az elnevezés tehát rajta maradt.

Manapság igen sokféle beszélő tábla kapható, vannak kevésbé bonyolultak, de asztrológus és tarot jelképeket használó táblák is. Magyarországon nem lehet kapni boltokban, de bárki készíthet saját magának, a nem gyári sorozatgyártásban készített beszélő táblák pedig semmivel sem rosszabbak, sőt.

Hogyan készítsünk beszélő táblát?

A saját készítésű Ouija-tábla a legtöbb esetben jobb a gyárinál, hiszen alkotója beleadja saját személyiségét, mintegy megismeri az anyagát. Sokféle megoldás szóba jöhet a felszolgáló-tálcától a viaszkos vászonra rajzolt betűkig, de mégis az a legszerencsésebb, ha valaki eredeti alapanyagot, természetes fát használ beszélő táblája elkészítéséhez. A jelző (planchette), jó ha fából készül, de lehet műanyag, vagy egyéb könnyű anyag. A munkára természetesen rá kell szánni jó pár órát, de megéri. A legalkalmasabb valamilyen keményfa, pl. tölgy. A méret legyen kb. 50 x 45 cm, s legalább egy cm vastag. Simára kell csiszolni, ráírni a betűket, a számokat és néhány rövid szót, majd belakkozni. Mindezt egyéni ízlés szerint. A jelzőt úgy kell kialakítani, hogy könnyen csússzon a felületen.

Hogyan használjuk a beszélő táblát?

-         Két ember szükséges a beszélő tábla használatához. Egy ember általában nem tudja működtetni. Baráti segítség jól jöhet. Férfi-nő felállás a leghatékonyabb.

-         Időzítés: a legtöbb Ouija-tábla használó szerint éjszaka célszerű a táblával dolgozni, amikor – szavaik szerint – kevesebb a légköri interferencia.

-         Meg kell teremteni a feltételeket. A beszélő tábla használata sokkal izgalmasabb egy elsötétített szobában, gyertyafény mellett. Minden zavaró hatást érdemes kiiktatni.

-         A beszélő tábla használói egymással szemben ülnek, a tábla a combjukon pihen, ha lehetséges, össze kell érinteni a térdeiket. Nem szabad asztalt használni.

Magyar nyelvű, egyiptomi stílusú beszélő tábla.

-         El kell dönteni ki lesz a kérdező, vagy médium. Habár mindketten tehetnek fel kérdéseket, mint ahogy akárki más a szobában, azonban csak egyetlen személy lehet a médium (az, aki a tábla számára felteszi a kérdéseket). A többiek jegyzetelhetik a válaszokat. Gyakran csak jóval később sikerül megfejteni egy-egy választ, helyesírási hiba, netán az információ lekódolása miatt.

-         A táblát használók ráteszik ujjaikat a planchette-re. Mindkét kezük ujjait, nagyon könnyedén tartva kezüket.

-         A jelzőt meg kell mozgatni a táblán körkörösen kb. egy vagy két percen át, hogy „bemelegedjen”.

-         Hozzáállás: nem szabad engedni, hogy a tábla átvegye az irányítást. A médiumnak az ülés elején ki kell nyilvánítania, az összejövetelt a pozitív entitások és a magasabb rendű jó megtapasztalása céljából tartják, a negatív energiákat nem szívesen látják.

-         Egyszerűen kell kezdeni. Hétköznapi kérdésekkel, melyekre igen vagy nem a válasz.

-         Nyugodtnak kell lenni. Eleinte valószínűleg nem érkezik válasz. A táblának idő kell, hogy „bemelegedjen”.

-         Udvariasnak kell lenni. Amikor a tábla elkezd dolgozni, meg kell köszönni az entitásoknak a jelenlétüket és a párbeszéd lehetőségét.

-         Nem szabad buta kérdéseket feltenni. El kell kerülni az olyan kérdéseket is, mint pl. „Mikor fogok meghalni?”. Ha a válasz az lenne, hogy „hat hónapon belül” – felesleges riadalmat okozna.

-         Nem szabad fizikai jelet kérni. Sok tapasztalt Ouija-tábla használó óv mindenkit attól, hogy fizikai jelet kérjen a „szellem” valóságosságáról vagy jelenlétéről.

-         Nem szabad mindent elhinni, amit a tábla mond – éppen úgy, mint bármiféle más forrásból származó információval kapcsolatban, nem szabad elfogadni semmit kapásból megfelelő utánajárás nélkül.

-         Be kell zárni a táblát. Nagyon fontos lépés. Amikor az ülésnek vége, rá kell csúsztatni a jelzőt a „viszlát” feliratra és felemelni róla a kezeket.

 A beszélő tábla használatának lehetséges módjai.

Kommunikáció az ufonautákkal beszélő tábla segítségével

Habár a beszélő táblát eredetileg elhaltak szellemeivel való kapcsolatteremtés céljára fejlesztették ki, semmi akadálya sincs annak, hogy földönkívüliekkel is megkíséreljünk kommunikálni általa. Igaz, a földönkívüliek többsége „fizikai” testtel is rendelkezik, mentálisan azonban sokkal jobban képesek kontrollálni magasabb rendű énjüket, szellemtestüket, mint ahogyan mi.

Számukra az sem okoz problémát, hogy mentálisan egyszerre több helyen is jelen legyenek, emellett képesek kontrollálni az „időt” és a teret. Képesek saját „fizikai” mivoltukat a „másik oldalról” tudatosan irányítani, tudatukat leválasztani „fizikai” valójukról.

Amennyiben párbeszédet kezdeményezünk a földönkívüliekkel feltétlen szükséges a fenti szabályok betartása. A kommunikáció megkezdését megnehezíti, annak a földönkívüli entitásnak a megkeresése, akivel társalogni szeretnénk, illetve valamilyen módon történő azonosítása. Az idegen fajok társadalmai hihetetlenül sokfélék, a társadalom tagjai között a kötödések a lazától a rendkívül szorosig terjedhet. Előfordulhat, hogy miközben egy adott faj adott egyedével szeretnénk diskurálni, a szoros kötődés miatt, a teljes társadalmuk valamennyi egyedével kerülünk kapcsolatba.

A kezdeti kapcsolat-felvételi kísérleteknél jó segítség lehet, ha ismert esetek földönkívüli szereplőivel próbálunk összeköttetésbe lépni. Természetesen kudarc is érhet bennünket, pl. ha az adott eset merő kitaláció volt, ilyen esetekben ugye nincs kivel beszélgetni, legfeljebb a hír forrásával... Célszerű megpróbálni a Roswell-incidens résztvevőit megkeresni, netán a Hill-házaspár idegenjeit. Azon sem szabad nagyon meglepődni, ha olykor ismert UFO-s esetek felderítésekor nagyon is emberi résztvevőkkel találkozunk…

Ha valaki személyes élményekkel rendelkezik földönkívüliekkel kapcsolatban, talán ez a legmegfelelőbb helyzet. Így, az élménye és közvetlen tapasztalatai alapján, nagyobb rá az esélye, hogy valóban azokkal tud párbeszédet folytatni, akikkel egyszer már találkozott. Az „eltérítéses” esetek kapcsán az ember többnyire kiszolgáltatott, nem ő „írja a forgatókönyvet”, az események csak megtörténnek vele. Passzív félként viseli. Ha viszont ugyanezt az esetet beszélő táblával is igyekszik felderíteni, immár aktív, kezdeményező félként léphet fel, megismerheti az események igazi hátterét, és megértheti az idegenek attitűdjét, hozzáállását ugyanahhoz az eseményhez.

A beszélő tábla használatával lehetőség nyílik a „másik fél meghallgatására” is. Ez pedig elengedhetetlen feltétel egy olyan világban, amilyenben most élünk, ahol az egyoldalú információközlés társadalmakat és civilizációkat dönthet és dönt romba.
 

Vissza a nyitólapra