|
|
Sabrag, Magyar Főmágus szól Hozzátok |
|
|
|
|
|
|
|
Szeresd Nagyon az Édes Anyát!
Amikor sírva-ríva megszületsz, Ő fogja meg először kis kezed, Óvón, vigyázón szorít szívére, Az életet, Ő adta neked.
Ő virraszt érted éjszakákon át, Ha betegség rajzol lázrózsát rád. Ő vigyázza álmaid nyugalmát, Szeresd nagyon az Édes Anyát!
Csörgős játékot, ő vesz teneked, S letörli arcodról a könnyeket, Karjai közt nől naggyá a világ, Szeresd nagyon az Édes Anyát!
Mikor az első lépést megteszed, Hogy utadra kélj e nagy világban, - Lépj még kicsim, - hallod hívó hangját Szeresd nagyon az Édes Anyát!
Ölébe ültet és mesél neked, Megcsókolja tapsoló kis kezed, Ugró, pettyes labdát gurít hozzád, Szeresd nagyon az Édes Anyát!
Ha kimondod az első szót, MAMA! Tiéd a világ legszebb mosolya, Örömkönnyek közt mosolyog reád, Szeresd nagyon az Édes Anyát!
Kis elefántot rajzolsz, nagy orral, Nagy egérkét, kunkori farokkal, Segít vezetni majd a ceruzát, Szeresd nagyon az Édes Anyát!
Ha majd az első betűt leírod, S kérdezed tőle: - Jó ez így, Mama? - Jól van kicsim, jól. - mosolyog reád, Szeresd nagyon az Édes Anyát!
Csitri leszel, majd siheder-kamasz, Okosabb leszel majd mindenkinél, Ő intő szóval szól reád: - Azért, Szeresd nagyon az Édes Anyát!
A sorsod messzire vet majd tőle, Emlékből idézed majd mosolyát, De a Mama örökké vissza vár Szeresd nagyon az Édes Anyát!
|
|