Arany László: Sztálin UFO-i

Körülbelül tíz éve annak, hogy Oroszországban megjelentek az első beszámolók az szovjet UFO-titkokról. Ekkortól datálhatók azok az információk, melyek nyilvánosságra hozatalát lehetővé tették a sokszor már-már paranoiás módon őrzött archívumok anyagából. A Szovjetunió összeomlása egyben azt is lehetővé tette a különböző magas rangú katonatisztek, olykor tábornokok számára is, hogy nyíltan beszéljenek az UFO-kérdésről, s az oroszok által gyűjtött, igen figyelemreméltó adathalmazról. A katonatisztek valamennyien egyetértenek abban a kérdésben, hogy  az UFO-k valóságos objektumok a Föld közeli és távoli térségében egyaránt.

 

Sztálin a generalisszimusz

 

Az oroszok minderről sokkal mélyebben meg vannak győződve, mint amennyire feltételezzük róluk. Valójában ha egy-egy beszámolót közöl le valamelyik lap a legfrissebb UFO-észlelésről, a hír csak ritkán kerül címlapra, mint egyfajta szenzáció tálalása. Akik a témával foglalkoznak valamennyien komoly emberek, és írásaik is azok. A lejárató stílusú szenzációhajhász UFO-beszámolók csak nyugati civilizációnk sajátja, ez a fajta viselkedés messze áll az őszintén és komolyan nyilatkozó háromcsillagos orosz tábornokoktól. 

2002. november 19-én a Pravda, a kommunista propaganda legrégibb és legerősebb bástyája, leközölt egy beszámolót, s ebben bemutatta, milyen mély érdeklődés tanúsított Sztálin a repülő csészealjak iránt, s azokról a katonai- és tudományos vizsgálócsoportokról is, melyeket a generalisszimusz állított fel a jelenség kivizsgálására. Hihetetlen, de a Pravda beszámolt egy Kijevben, a Csajkovszkij Konzervatórium közvetlen közelében végzett  régészeti ásatásról is, ahol idegen emlékeket találtak. Akárhogy is,  a Pravda az Igazság szava, Oroszország hangja.

A cikk a következőket írja:

„Az Egyesült Államok Kormányzata már fél évszázadnál is több időt töltött azzal, hogy valamiféleképpen ellensúlyozza a konspirációra vonatkozó véleményeket, miszerint bármit is eltitkolnának az 1947-es roswelli eseményekkel kapcsolatban. Egy ember azonban soha nem hitte el ezeket a fedőtörténeteket. Ez az ember pedig nem volt mást, mint Sztálin. A diktátornak meggyőződése volt, hogy az USA csak a figyelem-elterelés végett állt elő azzal a bizonyos történettel az időjárási ballonról, ennek megfelelően rögtön fel is állított egy nyomozóbizottságot.”

„A tudósok, hogy minél pontosabb információhoz jussanak, javasolták Sztálinnak, állítson fel további nyomozócsoportokat a hasonló események felderítésére és tanulmányozására. Ezzel összhangban  számos program indult a Szovjetunióban … Az 1990-es évék végéig bezáróan hét kutatóintézet és nagyjából tíz katonai ügyosztály foglalkozott az UFO-jelenség problémakörével…. Igazából -  érzékelteti a Pravda -, mindössze egyetlen UFO-kkal összefüggő felfedezés, az idegenek egy rakétájának maradványai, nyújtottak rendkívül fontos információkat a szovjet űrprogram számára. A lap azonban ennél pontosabb információt nem közöl, azt sem, milyen hatással volt mindez az információ a kommunista párt kongresszusaira.

Egyesek kétségbe vonják, hogy Sztálin egyáltalán tudhatott a roswelli eseményekről, hiszen azokat csak szűk körben publikálták 1947-ben, s a nagy nyilvánosság előtt teljesen ismeretlenek maradtak Stanton Friedman 1970-es nyomozásáig. Sztálin ez utóbbi vizsgálatról természetesen nem tudhatott, hiszen 1953-ban meghalt. A jelek azonban arra mutatnak, hogy Sztálin sokkal többet tudott az események igazi hátteréről, mint azt az amerikaiak a legvadabb álmaikban is feltételezni merik..

Tehát Sztálinnak pontos ismeretei voltak Roswellről, miközben a világ maradék része semmit sem tudott róla? 1998-ban megjelent könyvében Paul Stonehill az Orosz Ufológiai Központ igazgatója határozottan kijelenti, Sztálin intenzíven érdeklődött az UFO-jelenség iránt. A diktátor több kitűnő orosz tudóst kért fel a jelenség tanulmányozására; valamennyiük személyes jelentési kötelezettséggel tartozott. Köztük volt Szergej Koroljov is, akit Sztálin 1947-ben bízott meg azzal, hogy külföldi újságok és könyvek tömegeit tanulmányozza át. Koroljov következtetése tökéletesen tükrözte más prominens személyiségek által vezetett vizsgálóbizottságok véleményét, miszerint az UFO-k nem külföldi eredetű, közvetlen fenyegetést jelentő fegyverek, a jelenség létezik, valós, és mindenféleképpen alapos kivizsgálást igényel. A témán szintén dolgozó Dr. Richard Haines rámutatott arra is, hogy a szovjet archívumokban semmiféle dokumentum nem található Sztálin UFO-aktáiból. Azonban ez a körülmény mit sem von le a tényekből, miszerint a kérdéskörre személyes figyelmet fordított.

A Pravda cikkéből az is kisejlik, hogy Sztálin 1947-es hivatalos UFO-dokumentumainak hiánya tulajdonképpen még segített is az amerikai Légierőnek, hogy eltussolja a roswelli eseményeket, valamint szabadon terjeszthesse különböző fedőtörténeteit, s hivatalosan továbbra is tagadja egy repülő csészealj lezuhanását. Vajon az oroszok segítenek az amerikaiaknak eltussolni a roswelli eseményeket? A Pravda cikke ezt így nem mondja ki, de nem is tagadja. A cikk azt jelenti ki határozottan, hogy Sztálin biztos információkkal rendelkezett Roswellel kapcsolatban, s nem hagyta magát félrevezetni, mint az amerikai nagyközönség Ramey tábornok időjárás-ballonról szóló meséje kapcsán.

A cikk további állításokat is megfogalmaz, miszerint Sztálin személyesen felügyelte azokat a titkos tudományos és mérnöki tervezeteket, melyek egy ősi, régészek által 1948-ban Kijevben történt űrhajóroncs felfedezéséhez kapcsolódtak. A felfedezést azok a tudósok tették, akik Koroljov csoportjában dolgoztak, ez a csoport vált később a lelkévé az űrverseny véghezvitelének. A Hold felszínének elérése kivételével valamennyi ponton győzedelmeskedtek is.

A fentebb ismertetett hihetetlen történet tökéletes megerősítést nyert a híres szovjet régész, művész és újságíró Szukovejev részéről, aki édesapjával Kvolkával, kapcsolatos tapasztalatairól számol be, aki egyike volt azoknak a régészeknek, akiket a kijevi feltárásra rendeltek az objektum tanulmányozására. Kvolka a fiának úgy mesélte el a tárgyat, mint valamiféle nem túl nagy, ezüst színű berendezést, mely egy ősi civilizáció alkotása lehet. A szovjetek azonban gyorsan átvették az irányítást:

„Amikor a munkások falbontást végeztek 1948-ban, rábukkantak a nevezett tárgyra. Aztán kiásták, darabokra vágták, és teherautókra rakták. A leletet egy titkos, Moszkva melletti katonai támaszpontra vitték. Az újságíró édesapját szintén odaszállították, mivel az ősi nyelvek nagyszerű szakértője volt. Ő volt az, aki lefordította az űrhajó belsejében talált feliratokat. A szöveg szanszkrit nyelvű volt.” Viszont Kőrösi Csoma óta tudjuk, hogy a szanszkrit nyelv igen nagymérvű azonosságot mutat a szkíta-hun-magyar nyelv nyelvvel… A vizsgálatokat tovább folytatták a roncsokon, s a Pravda állítása szerint a megszerzett ismeretek nagyban hozzájárultak a szovjet űrprogram sikeréhez.

A különleges, Ekip kódnevű repülőgépmodellt, állítólag a megtalált roncs, illetve rajzok alapján készítették.

 

A lelettel kapcsolatban további különleges, ám ellentmondásos információk merültek fel. Ezekre az információkra Paul Stonehill bukkant. „Az archeológiai ásatásokkal megbízott régészcsoport Kijevben a Rejtarskaja utcán dolgozott, amikor olyan felfedezést tettek, amit a Szovjetunió 40 éven át titokban tartott. Akik a kutatásban részt vettek, a mai napig nem merik nevüket vállalni. Egyikük 1993-ben egy kijevi lap számára nyilatkozott. Elmondta, hogy 5 méteres mélységben egy kriptára bukkantak, s benne egy erős ládára. A láda belseje 500 könyvet tartalmazott, arab, görög, szanszkrit és szláv nyelvű szövegekkel.”

„A könyvekben rajzokat is találtak: űrállomásokról, űrhajó-hangárokról, és egyfajta StarWars jeleneteket. A könyvekben szerepelt még Slovo o polku Igorjev eredeti kézírása is. A titkosrendősrés (MVD) órákon belül a helyszínen volt és mindent elvittek. A régészeket figyelmeztették, minderről hallgassanak. 1993-ig ezt tették.

Ez utóbbi riport fényében arra következtethetünk, hogy a csodálatos ősi könyvek egy orosz ember gyűjteményéből származnak, aki jobbnak látta mindezt egy öt méter mélyre épített kriptába rejteni Kijev utcái alá. Ez a beállítás viszont ellentmond annak, hogy valójában egy ősi űrhajóroncsot találtak. Igaz, a szövegekben is szerepelnek űrhajózással kapcsolatos berendezések, de idegenekről nem esik szó bennük, annál inkább az ősi, magasan fejlett civilizációkról.

Összefoglalva: úgy tűnik, a Pravda esetleg túlzott a cikkében, s úgy kívánta feltüntetni, mintha nekik is meglenne a saját UFO-roncsuk. Lehet, hogy a titkos kamrára hivatkoztak ily módon. Természetesen nem kevésbé érdekes a dolog abban az esetben sem, ha több ezer évvel ezelőttről konkrét űrhajóleírásokat találtak a régészek. Az felmerült ellentmondásokat csak Sztálin titkos UFO-aktáinak nyilvánosságra hozatalával lehetne feloldani. Erre azonban még várnunk kell.

 

Forrás: Pravda 2002. november 19-e cikke

 

 

Vissza a nyitólapra